Az első kivégzést a nyaktilóval 1792. április 25-én hajtották végre, a zuhanó bárd alatt egy Pelletier nevű országúti rablógyilkos feje hullott a fűrészporos kosárba. A hírhedett szerkezet két függőleges gerendaoszlopból áll, amelyeket fent egy keresztgerenda tart össze. A függőleges gerendák bevágásában egy ferdén elhelyezett, nehezékkel ellátott bárd mozog fel és alá. Lent, a két oszlop között deszka van, amelyhez az elítéltet szorosan hozzákötik, fejét pedig egy kerek nyílásba szorítják, hogy a lezuhanó bárd elválaszthassa törzsétől.
1792 és 1795 között a becslések szerint 15 ezer embert fejeztek le így Franciaországban, nem véletlen, hogy a guillotine vált a forradalom jelképévé. A terror igazán demokratikus volt, a korábbi gyakorlattal ellentétben a nemeseket és a közrangú polgártársakat is ezzel az eszközzel végezték ki. A sors fintora, hogy maga Guillotin is közel állt ahhoz, hogy a saját nyakán tapasztalja meg az általa szorgalmazott nyaktiló humánus voltát: csak Robespierre bukása mentette meg a rá kimondott halálos ítélet végrehajtásától.
Egy másik Guillotin nevű illetőt, egy lyoni doktort azonban valóban végeztek ki guillotine-nal, ez lehet annak a széles körben elterjedt hiedelemnek az alapja, hogy Guillotin a nyaktiló bárdja alatt lelte halálát. A doktor családja később hivatalosan kérvényezte a hatóságoknál a szerkezet átnevezését, de azt a választ kapták, hogy ha a dolog zavarja őket, inkább ők változtassanak nevet.
Joseph-Ignace Guillotin a vérzivataros idők elmúltával az első francia orvosok egyikeként támogatta a himlőoltás bevezetését, és 1814. március 26-án hetvenöt éves korában, köztiszteletnek örvendő orvosként hunyt el Párizsban.
A guillotine Franciaországban 1981-ig volt hivatalos kivégzőeszköz, utoljára 1977-ben használták. A halálbüntetést, amelyet a francia törvények szerint a guillotine segítségével vagy agyonlövéssel hajthattak végre, 1981-ben törölték el. A nyaktilót használták még Belgiumban, Görögországban, Svédországban és a náci Németországban. Az Egyesült Államokban is fontolgatták bevezetését, de a technikai újításokat kedvelő amerikaiak a tagállamok zömében inkább a villamosszék mellett döntöttek.
