Brendan Foley, a WHOI és a görög kulturális és sportminisztérium közös kutatócsoportjának vezetője elmondta, hogy ha sikerül DNS-t kivonni a maradványokból – amelyre a legnagyobb esély a koponya vastag csontjaiból ígérkezik –, akkor ezzel rengeteg ismeretre tehetünk szert az elhunyt származásáról, koráról, esetleg egészségi állapotáról. Az már most is valószínűnek tűnik, hogy egy fiatal férfiról van szó. Hannes Schroeder, a dán természettudományi múzeum DNS-szakértője utazott a helyszínre, hogy megpróbáljon mintát venni a csontokból. Mint elmondta, eddig szinte senki sem próbált örökítőanyagot szerezni ilyen régóta a tenger fenekén pihenő maradványokból. Bár hasonló korú csontvázakból már sikerült DNS-t kivonni, azok általában szárazföldön, hideg körülmények között konzerválódtak.
Még sok kincset rejthet az aljzat. Bár az 1900-as felfedezők minden mozdítható tárgyat a felszínre hoztak, az aljzatba temetett részekkel nem foglalkoztak. A mostani kutatócsoport az elmúlt két évben talált már boroskancsót, üvegedényeket, két bronz lándzsahelyet, bronz szobrokat és hajóalkatrészeket. De az antiküthérai hajóroncsból előkerült leghíresebb lelet egyértelműen egy ókori óraműnek tartott szerkezet, ami antiküthérai mechanizmus néven vált ismertté. Némelyek egyenesen az első számítógépnek tartják. Legalább harminc bronz fogaskerék forgott benne, amelyek bonyolult áttételeken keresztül kapcsolódtak egymáshoz. A szerkezet működtetésével csillagászati események, például holdfogyatkozások időpontját, de akár az olimpiák dátumait is ki lehetett számolni.
