„A kis létszámú vaszjugáni hantik láthatatlanná váltak, szervezeteik erőtlenek, leginkább kulturális fesztiválokon és az etnoturizmus kapcsán mutatkoznak meg. Politikai okokból kezdődött a kutatásuk, és a politika vetett végett annak” – fogalmazott Nagy Zoltán.
A rendezvényen filológiai kutatásokat is ismertettek, köztük klasszikus görög szónoklatokról is szó esett. A Hüpereidész-palimsestus (ledörzsölt és újrahasznosított pergamen) felfedezését ismertetve Horváth László, az ELTE docense elmondta, hogy a görög világ egyik legismertebb szónokáról és politikusáról van szó: a Kr. e. IV. században Athénben élt, egy olyan korban, amikor a városállam élethalál harcot vívott a terjeszkedő makedón birodalommal. Hüpereidésznek több mint hatvan beszédet tulajdonítanak, de életművéből összesen hat maradt fenn – épp ezért jelentős annak a két beszédnek a töredéke, amelyet az újrahasznosított pergamenen fedeztek fel. Az egyik egy gyámsági ügyben hangzott el, a másik, az úgynevezett Diondasz elleni beszéd az athéni demokrácia kulisszatitkaiba enged betekintést.
