Mitől függ, hogy mikor jön értünk a halál?

Évtizedek óta kutatják, hogy mitől függ a halál időpontja. Rendkívül érdekes összefüggés derült ki hét év halálozási adataiból.

Johann Peter Süssmilch berlini demográfus, lelkész 1741-ben az elsők között mutatott rá a halálozás szezonális ingadozására. A legkézenfekvőbb feltételezés az volt, hogy az időjárás a hibás, már Hippokratész is a hőmérsékletben látta a magas mortalitás okát. Az időjárásra különösen érzékenyek az idős emberek, a gyengébb immunrendszer ugyanis nehezen képes megbirkózni az időjárás változásaival.

A hőmérséklet és a halálozás összefüggéseit akarta kideríteni Alexandra Schneider, a müncheni Helmholtz Centrum környezeti kockázatok munkacsoport vezetője, aki meteorológusként rengeteg mindent tud az időjárásról, epidemiológusként pedig a betegségekről. A tanulmány, amelyet a „Heart” című szaklapban tettek közzé, 17 év 190 ezer halálesetét vizsgálta. Megállapítást nyert, hogy a hideg és a meleg légtömeg hatására több ember hal meg szív- és érrendszeri betegségben. Ha az átlaghőmérséklet 20 fokról 24,8-ra emelkedik, akkor csaknem 10 százalékkal többen halnak meg szív- és keringési betegségekben. Hasonlóan erős hatás figyelhető meg hideg időben: ha az átlaghőmérséklet –1 fokról –8-ra esik vissza, 8 százalékkal emelkedik a halálesetek száma.

Az emberek számára optimális hőmérséklet 15–20 fok között van. Korábban tanulmányok bizonyították, hogy egy százalékkal több beteg hal meg keringési, illetve szívproblémák következtében kórházakban, ha az optimálishoz képest 1 fokkal csökken a hőmérséklet. A test nehezen birkózik meg a szélsőséges és változó hőmérséklettel. „Ha hideg lesz, az erek összeszűkülnek, így növekszik a pulzusszám és a vérnyomás – mondta Alexandra Schneider. – Ez ahhoz vezet, hogy a testnek több oxigénre lesz szüksége, mint amennyit a tüdő és a szív nyújtani tudna.” Azok, akiknek problémájuk van a szívükkel, ezt gyakran nem bírják fizikailag. A hőmérséklet-csökkenés így lehet a következő szívinfarktus végső kiváltó oka.

Nemcsak a hideg téli hónapok, hanem a forró nyári napok is növelik a halálozási arányt, ráadásul a hőség kissé erősebb hatással bír, mint a meleg – emelte ki Alexandra Schneider. Amennyiben a hőmérséklet meghaladja a 25 fokot, azt feltételezik, egyfokos hőmérséklet-növekedés következtében 4 százalékkal több ember hal meg szív- és érrendszeri problémák miatt.

Maxine és Don Simpson azt vizsgálták 64 éven át elválaszthatatlan pároknál, hogy a házastárs elvesztése befolyásolja-e a halál időpontját. Mint egy szerelmi történet, bejárta az egész világot annak a párnak a története, amelynek egyik tagja júliusban meghalt, a másikuk pedig pár órára rá követte házastársát természetes halállal.

Hogy lehet az, hogy akik az életben ennyire közel állnak egymáshoz, még a halálban sem akarnak egymás nélkül maradni? „Egymásnak ígéretet adtak, hogy mindig együtt maradnak” – mondta Winfried Hardinghaus végstádiumban élő betegeket kezelő (palliatív) orvos. A palliatív egyesület elnöke szerint „a halál időpontja nemcsak a fizikai állapotól és a betegségektől függ, hanem a halál idejét mi magunk is meghatározzuk öntudatlanul”. Mint hozzátette, a palliatív ellátás során azt is megtanulta, hogy ebben olyan személyes tényezők is szerepet játszanak, amit nem tudunk megmagyarázni.

Egy 2000-ben végzett kutatásban azt vizsgálták meg, hogy az egyes pácienseknél az orvosok által prognosztizált halál időpontja egyezett-e a ténylegessel: 500 esetből mindössze minden ötödik stimmelt. Az esetek 63 százalékában ugyanis előbb halt meg a beteg, mint ahogy az várható lett volna. A halál beálltának az időpontja nemcsak a fizikai állapottól függ, hanem más eseményekkel is összefüggésben lehet. „Ilyen lehet egy találkozás az egyik hozzátartozóval, várakozás, vagy valami más dolog, amit még el akar rendezni az ember az életében” – mondta Hardinghaus. Sokan még meg akarnak élni egy bizonyos napot, még utoljára találkozni akarnak a rég nem látott gyermekükkel.

A másik érdekes összefüggés, hogy sokan a születésnapjukon halnak meg. 2012-ben svájci tudósok 2,4 millió ember halálát vizsgálták 1969 és 2008 között. 13,6 százalékkal többen haltak meg a születésnapjukon, mint az év egy másik napján.

Sok kutató vizsgálja, hogy miért halunk meg akkor, amikor. A fenti történetek azt mutathatják, hogy a halál időpontja tudományosan megmagyarázható, de ez nem így van. Vannak dolgok, amelyeket az emberek, köztük az orvosok sem értenek, és valószínűleg ez mindig így lesz.