Óriástoronyból figyelik a klímaváltozást

Hatalmas előrelépés jöhet a globális felmelegedés folyamatának pontosabb megismerése felé.

Az obszervatórium a maga nemében a legmagasabb, ám a világ más részein is léteznek hasonló megfigyelőállomások. Ilyen például a közép-szibériai Zotino Tall Tower Observation Facility (ZOTTO) elnevezésű, 300 méter magas torony.

A FLUXNET globális mérőhálózatot is érdemes megemlíteni, amely 683 mérőtoronyból áll szerte a világon, öt kontinensen és a legkülönbözőbb környezetben elhelyezve, így trópusi esőerdőben, sivatagban, szavannán, tundrán, tajgán, jeges, sziklás környezetben, az északi szélesség 70. és a déli szélesség 30. foka között – hangsúlyozta Lakatos Mónika. Magyarország is tagja ennek a hegyhátsáli 248 méter magas mérőtoronnyal, amely a háttérszennyezettség mérésére szolgál.

Ugyanakkor az Amazonas-medence új klímamegfigyelő tornya sokak szerint – elsősorban földrajzi elhelyezése miatt – az egész világ harcát szimbolizálja.

A tudósok többsége egyetért abban, hogy a 20. század második felétől megugrott az üvegházgáz-kibocsátás, ami egy igen veszélyes felmelegedési folyamatot indított el. Az egészséges erdők talán a legfontosabb fegyvert jelenthetik a légkörbe kerülő gázok ellen, azonban a fakitermelés és a mezőgazdasági okokból történő irtás egyre nagyobb problémát jelent az Amazonas-medencében.

A washingtoni székhelyű Center of Global Development nevű kutatóintézet száz ország műholdfelvételeit elemezte. Eredményeik szerint a következő 35 évben 289 millió hektár trópusi őserdőt vágnak ki a Földön.

„Az esőerdőknek jelentős szerepe van a globális szénciklusban, így a környezetükben nyomon kell követni a szénmérleg alakulását” – magyarázta Lakatos Mónika. Mint mondta, a trópusokon folyó erdőirtások körülbelül évi 6-7 milliárd tonnával járulnak hozzá a szén-dioxid-kibocsátáshoz.

A mérőtornyon elhelyezett műszerekkel a szén-dioxid, a dinitrogén-oxid, a metán, valamint különböző aeroszolok koncentrációját mérhetik, és arra is lehetőség nyílik, hogy az esőerdő néhány száz kilométerre kiterjedő áramlásmódosító hatását tanulmányozzák – fűzte hozzá a klímaszakértő.

Egyes becslések szerint a melegedés következtében 53 milliárd tonna szén szabadulhat fel a tüzek révén a trópusi területekről, elsősorban az Amazonas térségéből – hangsúlyozta Lakatos Mónika, hozzátéve: ezzel szemben a szén-dioxid jótékony, növényfejlődést serkentő hatása akár 319 milliárd tonnányi szén újbóli elraktározását eredményezheti.

A tornyot, mely mintegy 7,4 milliárd dollárba került és 15 ezer darabból áll, szombaton avatták fel, ám még egy ideig nem gyűjt adatokat. Az eszközt a régió már létező, kisebb – egy 50 és egy 80 méter magas – megfigyelőtornyainak hálózatába fogják integrálni abból a célból, hogy a hosszú távú éghajlati hatásokat tanulmányozzák. Az ATTO – elsősorban magasságának köszönhetően – komoly előrelépést jelenthet a korábbi módszerekhez képest, a kutatók több száz kilométeres távolságig lesznek képesek nyomon követni a légtömegek változását és mozgását.

Hatalmas károkat okoz az amazóniai erdőirtás

Az amazóniai fakitermelés mértéke az egekbe szökött – derül ki az IMAZON nonprofit szervezet elemzéséből, melyet műholdas képek alapján készítettek. Az elemzés 2014 augusztusában 136 százalékos, míg októberben 467 százalékos növekedést mutatott. „Az érték tehát több mint duplájára emelkedett” – magyarázta Phillip Fearnside ökológus.