Tollas emberszabásúak

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Sokáig butának tartották a madarakat, de egyre inkább úgy tűnik: mi sem állhatna távolabb a valóságtól.

Molnár Csaba
2016. 12. 08. 6:59

Minderre úgy képesek a varjúfélék, hogy agyuk mérete, súlya a töredéke a majmokénak. A kutatók ezért úgy gondolják, hogy az abszolút agyméretnél fontosabb az intelligencia szempontjából az agyi idegpályák lefutása és az agysejtek sűrűsége. Más tudósok egyenesen odáig mennek, hogy intelligenciájuk alapján a varjúféléket „tollas emberszabásúaknak” kellene nevezni.

A madarak butaságáról alkotott tévhitet látszólag alátámasztotta az, hogy ők nem rendelkeznek nagyagykéreggel, amely az emlősöknél a legmagasabb rendű agyfunkciókért felelős. Csakhogy azóta kiderült, írja a Guardian, hogy a madarak erre a célra egy másik agyrészt, az úgynevezett palliumot fejlesztették ki az evolúció során. Tehát a madarak agya máshogy épül fel, mint az emlősöké. Mégis szinte ugyanolyan hatékonyan képesek a klasszikusan magas intelligenciát feltételező feladatokat végrehajtani, amelyekben új dolgokat kell tanulni, és ezt az új tudást kreatívan alkalmazni a problémák megoldására.

Az intelligenciának ezer arca van, így nem lehet kijelenteni, hogy egy állat (vagy egy ember) általánosan intelligens mindenben. Mindannyian ismerünk embereket, akik rendkívül rátermettek valamilyen gondolkodást igénylő területen (például az atomfizikában vagy a titkosírás megfejtésében), a hétköznapi életben, a szociális kapcsolatokban pedig csak bukdácsolnak. Ők intelligensek is meg nem is. Az állatoknál ugyanez a helyzet: ugyanaz az állat, amelyik profi egy kísérletben, simán elhasalhat egy látszólag egyszerűbb másikban.

Jane Goodall csimpánzkutatásai óta az eszközkészítést és -használatot az állati intelligencia talán legfontosabb fokmérőjének tartják. Ilyen értelemben a varjúfélék között kifejezett zsenik is vannak. Legügyesebb képviselőjük a új-kaledóniai varjú, amelyik ágakból, levelekből készít magának kampószerű szerszámokat, hogy fák odvaiban, repedéseiben olyan táplálékokat is elérhessen, amelyekhez csőre nem lenne már elég. Az új-kaledóniai varjak a laboratóriumban olyan tárgyakból (például drótokból) is képes eszközöket készíteni, amelyekkel korábban még sosem találkoztak. Ezzel a képességükkel nemcsak a majmokat előzik meg, de a nyolcéves gyerekeket is. Persze ez nem jelenti azt, hogy a varjú általában véve intelligensebb lenne a gyerekeknél, hiszen ők számos más képességben múlják felül a madarat.

Az alábbi videót az Oxfordi Egyetem viselkedésökológiai kutatócsoportja készítette. Amint látható, az új-kaledóniai varjú először egy egyenes dróttal próbálja kipiszkálni a csőből a kis vödörre emlékeztető, ételt rejtő edényt. Amint belátja, hogy ez nem működik, fogja a drótot, kampót hajlít belőle, és azzal egy pillanat alatt kiemeli a vödröt a csőből:

Az Aucklandi Egyetem kutatói azt is kimutatták, hogy az új-kaledóniai varjak képesek megérteni, hogy ha köveket dobálnak a vízzel félig telt csőbe, amelynek felszínén táplálékdarab úszik, akkor azzal megemelhetik a víz szintjét egészen addig, míg már elérik a táplálékot. De itt nem áll meg a tudományuk. A tesztekben inkább a vízzel telt csőbe dobáltak tárgyakat, míg a sok szempontból hasonló, homokkal telt csővel nem nagyon foglalkoztak; olyan tárgyakat dobáltak a vízbe, amelyek elsüllyedtek, és nem olyanokat, amelyek úsznak a víz felszínén; inkább a tömör és nem az üreges tárgyakat választották; és ha az egyik csőben eleve több víz volt, akkor abba kezdtek el dobálni:

Bár csak néhány madárfajt ismerünk, amelyről már köztudomású, hogy kivételesen magas az intelligenciája, nem tudhatjuk, hogy hány okos madár élhet a földön. Intő példa lehet a hawaii varjú vagy a helyiek nyelvén alalá esete. Róla csak néhány éve fedezték föl, hogy az új-kaledóniai varjúhoz hasonló eszközkészítő képességekkel bír. Csakhogy akkorra már a vadonban kihaltnak minősült, és mindössze 109 példány élt fogságban. Korábban volt olyan pillanat is, amikor csak harminc ilyen madár létezett a világon. Ki tudja, hogy a sok veszélyeztetett madárfaj között megbújó zsenik megérik-e kihalásuk előtt, hogy felfedezzük kivételes képességeiket?

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.