Fiatalabbak a meteoritok, mint eddig hitték

Jóval fiatalabbak lehetnek a Földre pottyant marsi meteoritok, mint korábban feltételezték – derítették ki tudósok.

Az első megfigyelt marsi meteorit 1815-ben Franciaországban, Chassigny mellett csapódott a Földbe. Azóta mintegy hatvan darabot találtak a világ különböző pontjain, össztömegük száz kilogramm körül van. Kémiai összetételük alapján következtettek arra, hogy a Marsról származnak: a vörös bolygón keletkezett kövek valamilyen hatásra kilökődtek a világűrbe, majd hosszabb-rövidebb bolygóközi utazás után a Földnek ütköztek.

A tudósok véleménye azonban erősen megoszlik azt illetően, hogy mikor formálódhattak. Vannak, akik négymilliárd évesnél idősebbre, mások kétszázmilliónál fiatalabbra teszik a marsi meteoritok korát. A pontos adatnak azért lenne jelentősége, mert tisztább és részletesebb képet alkothatnának belőle a Mars keletkezéséről és fejlődéséről, a vulkáni eredetű kéreg kialakulásáról.

A Nature című tudományos magazin legfrissebb számában közzétett tanulmány szerint bolygószomszédunk viszonylag fiatal vulkanikus kéreggel rendelkezik, ám a felső réteg alatt ősi, jobbára inaktív köpeny húzódik. Ebből adódóan a Földön talált, vulkáni tevékenység által formált meteoritok nagyjából kétszázmillió évesek lehetnek, ám némi igazuk azoknak is van, akik sokkal idősebbnek gondolják a köveket.

„Képzeljünk el egy házat, amelynek a felhúzásánál négymilliárd éves köveket használtak, de magát az épületet kétszázmillió évvel ezelőtt emelték. Márpedig egy ház korát annak alapján határozzuk meg, hogy mikor épült” – magyarázta Kevin Chamberlain, a Wyomingi Egyetem geokronológusa, a tanulmány szerzője.

Társaival az ötödik legnagyobb, NWA 5298 jelzésű, 2,98 kilogrammos marsi meteorit kristályait elemezte. Sugárnyalábokkal bombázták a parányi, 1–20 mikron mély, illetve széles repedésekből kiemelt sziklaszilánkokat (a mikron a méter egymilliomod része). A kutatók a mintákban található izotópokra összpontosítottak. A radioaktív izotópok az idők során ugyanis felbomlanak, más elemekké alakulnak át, s az utóbbiak arányából – jelen esetben az uránéból és az óloméból – pedig megállapítható a kőzet kora.

Górcső alá vonták a meteoritban elkülönített ásványi anyagok szerkezetét is. A fiatalabb elemek belső felépítése erősen eltorzult, annak jeleként, hogy a valószínűleg kozmikus ütközés hatására bekövetkezett kilökődéskor óriási nyomásnak voltak kitéve. A régebbi anyagok ellenben megőrizték kristályos szerkezetüket. Az utóbbi, lávafolyás eredményeként képződött ásványok korát 187 millió évre becsülték a tudósok, azzal a kiegészítéssel, hogy a mélyen a felszín alatt rejtőző rétegekben olyan ősi kémiai nyomelemeket is találtak, amelyek többé-kevésbé egyidősek lehetnek a Naprendszerrel.

„Négymilliárd éves maga a forrásanyag lehet, amely a vulkanikus tevékenység nyomán megolvadt, lehetővé téve, hogy kiformálódjanak belőle a meteoritban felfedezett kristályok” – közölte a geokronológus. Igencsak fontosnak nevezte, hogy bizonyítékot szereztek arra: a Mars geológiai értelemben még a közelmúltban is fölöttébb aktív volt. Az ütközésnek kitett, fiatal meteoritelemek vizsgálatából a kutatók feltételezik, hogy a marsi kő körülbelül 22 millió évvel ezelőtt lökődhetett ki és indulhatott útnak a Föld felé.

A Mars levegőjének elemzése alátámasztja azt a feltételezést, hogy a vörös bolygó már mintegy négymilliárd évvel ezelőtt elvesztette légkörének nagy részét – közölte a Curiosity marsjáró adatait elemző két kutatócsoport.

Különös alakú kőzetet fedezett fel egy japán ufófigyelő blogger a Curiosity marsjáró felvételeinek egyikén. A fotó alapján egy varánusz pihen a Mars egyik dombján – írta meg a Daily Mail.

Három hónappal az előző kőzetmintavétel után a Curiosity ismét megfúrt egy marsi kőzetet. A kivájt lyukból származó port a robot a héten juttatja be fedélzeti laboratóriumába, ahol elvégzi az elemzését.

Lehetséges volt a mikrobiális élet a Marson a Curiosity első kőzetelemzése szerint – közölték a NASA tudósai.

Ismét fúr a Marson a Curiosity a NASA tudósainak bejelentése után. A február elején vett kőzetmintában olyan kémiai anyagokra bukkantak, amelyek az élet keletkezésénél fontos szerepet játszanak.