Amikor a Nyugat legyőzte a Szovjetuniót, honfitársaim abban a hitben éltek, hogy Magyarország végre visszatérhet oda, ahová tartozik – a szuverén, független és virágzó nemzetek családjába. Ez a legkevesebb, amit hazám évezredes keresztyén államisága okán megérdemel. Mi pedig győztünk, mert nekünk volt igazunk. Közösen diadalt arattunk a gonosz birodalma felett.

Egy egzisztenciális fenyegetés legyőzése azonban önelégültséget és hamis biztonságérzetet szülhet. A liberálisok pedig azon kezdtek dolgozni Amerikában és Euró­pában is, hogy meggyengítsék a baloldali progresszivizmussal szembeni természetes immunválaszt. A nyugati marxisták fokozatosan elkezdték megszállni a kulcsfontosságú intézményeket: az egyetemeket, a médiát, a popkultúrát, és még sorolhatnám. A washingtoni és brüsszeli mélyállam magához ragadta a hatalmat a „népből, a nép által és a népért választott” kormányoktól. 

A tömeges illegális migráció felhígítja azoknak a szavazóknak a politikai erejét, akik még emlékeznek arra, hogy mi volt egykor az amerikai álom és az európai jólét. 

A legkisebbek összezavarása és szexualizálása aláássa a családot, amely társadalmaink sarokköve és a nyugati civilizáció fennmaradásának legbiztosabb záloga. Ezért kezdődik minden szocialista társadalomépítés a szülőség és a szülők jogainak lebontásával.

Mára azonban a külpolitikába is betört a woke kultusza. Ezt nem nehéz belátni, hiszen elég egy pillantást vetnünk a Biden-adminisztráció politikájára, amely szörnyű és beláthatatlan tragédiához vezethet, mivel esetükben a személyes érzelmek és a vágyak beteljesítéséről szőtt fantáziák léptek a hidegháborút is eldöntő racionális realizmus helyébe.

A progresszív elit saját, a „demokráciáról” szóló téveszméit akarja ráerőltetni azon kevés nyugati országokra – így hazámra, Magyarországra is –, melyeknek vezetői még józan ésszel gondolkodnak. 

– és nem engedjük, hogy Soros György beavatkozzon a belügyeinkbe, milliókat költve hazai liberális elvtársaira. A globalistákkal szembenálló szuverenistákként nemcsak a nemzeti szabadságunkért küzdünk. Harcolunk azért is, hogy megvédjük azt, ami megmaradt az igazi nyugati demokráciából, ahol az apa férfi, az anya nő, és az állam a nép akaratát szolgálja, nem pedig fordítva. Mi, magyarok azt gondoljuk, hogy a szuverenitás védelme mindenekelőtt a demokrácia védelmét jelenti.

A woke-külpolitika számos baklövést követett el, melyek a biztonságunkat veszélyeztetik. Bárki, aki New York, Chicago, Párizs vagy éppen Berlin utcáit járja – nem is beszélve az amerikai elitegyetemek campusai­ról –, a saját bőrén tapasztalhatja, hogy a tolerancia és az érzékenyítés magasztos elefántcsonttornyaiban egyre riasztóbb méreteket ölt az antiszemitizmus.

A helyzet azonban még ennél is rosszabb. A woke kultusza hajtja a washingtoni és brüsszeli bürokrácia háborús uszítóit akkor is, amikor az Ukrajna-politikájukat erőltetik. Emberek százezrei haltak meg, számtalan csúcstechnológiás fegyvert, több millió lőszert, több száz milliárd dollárt és eurót vetettek oda a semmiért, minden értékelhető eredmény nélkül. 

Egy korrupt országban zajló korrupt háború a progresszív identitás szerves részévé vált. És ha valaki ellent mer mondani a háborús héják kórusának, akkor „oroszpártinak” bélyegzik – legyen szó akár Donald Trumpról vagy Orbán Viktorról.

Az agresszor, az atomhatalom Oroszország ellen vívott proxyháborúban a Nyugat szó szerint egy véletlen pisztolylövésnyire van a harmadik világháborútól. Márpedig aki eddig odafigyelt, az tudja, hogy a woke fanatikusai csak a konfliktusok eszkalálására képesek, mindig, mindenben, amihez hozzáérnek. Ezért van szükségünk azonnali tűzszünetre!

„Nem a migrációra! Nem a genderre! Nem a háborúra!” – így tartja a magyar jobboldal Orbán Viktor tavalyi CPAC Hungaryn tett kijelentése nyomán. Meg kell állítanunk a liberálisokat és a woke-istákat most azonnal, hiszen mire eljön a következő választási ciklus, a világunk jelenleg ismert formája darabokra hullhat. Elpusztíthatja egy őrült szekta, amely megvadította politikai intézményeinket, lerombolhatja a világ összekapcsoltságát és véres háborúba sodorhat bennünket.

A washingtoni és brüsszeli mocsár lecsapolása már nem csak arról szól, hogy elkerüljük azt, hogy még egy cikluson át Hunter Biden-szerű korrupció uralkodjon, de a globális biztonság megőrzése szempontjából is sürgősen szükség van rá.

Megvannak a vezetők, akik sikerre vihetik az ügyünket: Donald Trump, aki a legnagyobb amerikai elnök emberemlékezet óta, és Orbán Viktor, aki nem más, mint a megmaradt, igazi Európa lelkiismerete. Ők azok, akik a civilizáció, a józan ész és a szabadság bajnokaiként elhozzák majd a békét.

A XXI. század új törésvonala a szuverenisták és a globalisták között húzódik. Ezért fel kell építenünk a globalistaellenes erők világméretű koalícióját. Nem azért, hogy megmentsük magunkat, hanem azért, hogy biztosítsuk gyermekeink jövőjét. Azért vagyok itt önökkel, hogy visszavegyük, ami a miénk és a következő generációké. Pont ugyanezért érkezik a CPAC harmadszor is Budapestre idén áprilisban. Hatalmas feladat áll előttünk: meg kell hódítanunk Washingtont és Brüsszelt. Felmentő seregre azonban nem számíthatunk. Vagy mi magunk mentjük meg a civilizációnkat, vagy senki. 

(Szánthó Miklós beszédének szerkesztett változata, mely 2024. február 23-án Washington D. C.-ben, a CPAC-en hangzott el)

Borítókép: Szánthó Miklós főigazgató beszédet tart a CPAC rendezvényén (Fotó: Alapjogokért Központ)