Idézzük csak föl, hogyan robbant ki a kegyelmi ügy!

Egy Orbán-fóbiás újságíró véletlenül rábukkant a Kúria tárgyalási kiírásában, hogy azért marad el egy ítélet felülvizsgálatának tárgyalása, mert az elítélt közben kegyelmet kapott a köztársasági elnöktől. A kegyelmi eljárás, ami jóval korábban, a pápalátogatás idején zajlott, nem nyilvános, ez a kiírás viszont igen. Ám teljesen életszerűtlen még a dicsőségért azóta bejelentkezett vidéki prókátor azon szokása is, hogy bárki azt vizslassa szakmányban, mit nem tárgyal a Kúria. Teljesen megalapozott az a feltételezés, hogy időzített bombáról van szó, amit a kellő pillanatban élesítettek, és berobbant a nyilvánosságba a hír, miszerint pedofilügyben érintett elítéltnek adott kegyelmet az Orbánhoz és kormányához szorosan köthető köztársasági elnök.

A következményeket ismerjük, annyit azért érdemes megemlíteni, hogy ekkor vált áldozattá Varga Judit is, akire azóta átterelődött a nyilvánosság szinte teljes figyelme.

A legszomorúbb, hogy az egészet sikerült ráültetniük arra a gyűlölethullámra, amit tizennégy éve gerjesztenek, és habzó szájú, önmagukat rettenetesen dühösnek tartó, lincselésre kész tömegek jelennek meg rendre Budapest utcáin igazságot követelve, tisztább közéletet remélve egy olyan gazembertől, aki titokban rögzítette beszélgetését a feleségével, majd azzal zsarolta őt, hogy nyilvánosságra hozza, ha nem táncol úgy, ahogy ő fütyül, végül feljelentette az ügyészségen, bizonyítéknak titulálva a felvételt arra, hogy a kormány manipulálta az ügyészséggel összefogva egy politikailag érzékeny ügy kimenetelét. A felajzott tömeg pedig gondolkodás, forráskritika és alapvető kérdések feltétele nélkül bármit elhisz a gyűlöletük tárgyának megsemmisítését ígérő kóklernek, a végső kétségbeesésében sírva védekező édesanyát viszont gátlástalanul hazugnak nevezik és azzal vádolják, biztos zsarolják valamivel a karmelitában, azért pakolta ki a családi szennyest.

Azt mondják a nagyokosok, mindez azért lehetséges, mert Orbán Viktort a meglévő ellenzék nem képes legyőzni hagyományos politikai eszközökkel, csak olyasvalaki bonthatja meg masszív szavazótáborának egységét, aki belülről, a legbelső köreiből érkezik, és így reményt adhat a változásra azoknak is, akik soha nem adnák voksukat a baloldalra. A globalista hálózatok fejesei szerint ez lenne ez a felfuvalkodott nyikhaj, aki minden tulajdonságot egyesít magában, amivel valaha az unszimpatikus fideszeseket illették az ellenségeik. Magyar Péter a legmarkánsabb megtestesítője annak a törtető, mindenkin keresztülgázoló, értékek nélküli érdekembertípusnak, amelynek megjelenése a Fidesz soraiban is valóban súlyos károkat okozott. De őt tekinteni a megtisztulás reménysugarának kissé röhejes. Hisz jól láthatóan nem veszett el undorító gátlástalansága azáltal, hogy átdiffundált a globalista oldalra, csak átalakult.

Bese Gergő atyával beszélgettem a nagyhét előtt, aki felhívta a figyelmemet nagycsütörtök végtelen szomorúságára, már-már reménytelen elkeseredettségére. Jézus tudja, hogy Júdás elárulja őt. Lábát mégis megmossa, maga mellé ülteti, együtt vesznek a közös tálból ételt. Majd felszólítja, menj, tedd meg, amit tenned kell. A vacsora végén minden csendes, mindenki alszik, rászakad a Megváltóra a világ összes bűne, fájdalma és szenvedése. Ember ezt nem tudta volna elviselni. De Jézus már akkor úgy imádkozott: Atyám, legyen meg a te akaratod. Fölfelé nézett, nem előre. Ami az idő előrehaladtával várt rá, azt tudta jól. S bár emberként félt, majd megszakadt szíve a sok rossztól, ami körülvette, telve volt azzal az atyai szeretettel, ami elhozta az emberek számára a megváltást.

Azáltal érthető meg a bűnök mibenléte és súlya, ha beengedjük szívünkbe és lelkünkbe Jézus minden feldúlt érzelmét. Ha átérezzük a szétáradó szeretet kegyelmét is a magány, az elhagyatottság, a testi szenvedések és lelki kínok gyötrelmei mellett, akkor befogadhatóvá válik az önként vállalt áldozathozatal és a belőle fakadó megváltás, hihetővé válik a feltámadás emberi ésszel felfoghatatlan ténye.

Úgy győzhetők le az előre tekintők mindent megváltoztató, dühös seregei, ha merünk a nehéz pillanatokban felfelé pillantani. Akkor soha nem tévesztjük össze az árulót a Megváltóval.