Azt a sajtót, amelynek balliberális része évek óta uszít, gyűlöletet kelt és politikai aktivizmussal boszorkányüldözést szervez mindenki ellen, aki nem fogadja el az éppen aktuá­lis progresszív-neomarxista „katekézist”: legyen szó akár migrációról, akár genderőrületről, akár jelenleg háború vagy béke kérdéséről. Mostanra pontosan látszik, hogy hova vezet a „toleranciabajnokok” intoleranciája: budapesti járókelők, Fico, Trump… Nagyon bízunk benne és azért fohászkodunk, hogy e mondat ne folytatódhasson a jövőben.

Így álmodoznak Amerika legkiválóbbjai: a valaha szebb napokat élt színészlegenda, Robert De Niro nemes egyszerűséggel „az arcát rángatná” Trumpnak; „lefejezéssel” vetne véget Trump életének Kathy Griffin és Marilyn Manson; 2017-ben egy olyan színpadi produkciót vittek színre New Yorkban, ahol explicit módon halálra késeltek egy Trumpnak öltöztetett, szőke szereplőt, aki folyton csak twitterezik, és akinek a felesége szláv akcentussal beszél. A szintén „híres színész” ­Mickey ­Rourke „bunkósbottal verné” az elnököt; a narkorapper Snoop Dogg „lövöldözéssel” vetne véget az életének; Anthony Bourdain „mérgezéssel”, George Lopez „fejvadászattal”, Pearl Jam „a holttestét felfalva”, Larry Whilmore Trumpot „megfojtva”, Madonna és Moby pedig úgy, hogy „felrobbantja” Trumpot. Rosie O’Donnell ábrándjai szerint „egy szikláról ledobva” végezné ki az elnököt; Johnny Depp és Big Sean egyszerűen csak általánosan „megölve” őt, vagy mártírrá téve, ahogyan Reid Hoffman fogalmazott: „Bárcsak igazi mártírt csináltam volna belőle.” Az említett The New Republic dacosan ekként magyarázta Hitler-Trump címlapfotóját: 

Nos, átment a „harc” üzenete a fősodorban: Joy Reid, az MSNBC fekete sztárja a végtelenségnél is tovább sivalkodik arról, hogy Trump egy hitleri diktátor („Akkor mondd meg, kire kell szavaznom, hogy Hitlert távol tartsam a Fehér Háztól” – fogalmazott a televízióban), vagy Rachel Maddow szintén az MSNBC televízióban arról fecseg üresen, hogy „Hitlert tanulmányozza, hogy megértse Trumpot”. Igen, kijelenthető: a saját sztárjait kényeztető púdervilágba csomagoló balliberális média minimum pszichikai bűnsegéd volt a Trump elleni merényletben.

 Persze a (még) hivatalban lévő amerikai elnök sem ma kezdte az indulatpolitizálást. Korábban például így fogalmazott: 

 majd máskor ekképp: 

Az álságos krédója szerint a toleráns makettéletet hirdető, valójában ideológiai terrort folytató woke-, neomarxista média persze továbbra is képtelen leállni és visszatérni a higgadt tájékoztatáshoz. Miközben az első pillanattól egyértelmű volt, hogy merénylet történt az elnök ellen, előbb egyöntetűen arról tudósítottak, „pukkanásokat lehetett hallani” és Trumpot „lekísérte” a titkosszolgálat a színpadról, mert „elesett”. 

A Washington Post egyenesen azt állította, Trump csak a „narratíva” megteremtése érdekében mutatott erőt a sikertelen merénylet után, nem pedig azért, mert egy valódi hős. Persze a „big media” sincs jó bőrben az utóbbi hetekben, hazug vesszőfutás minden egyes órájuk. Júniusban „tényellenőrzések” sorozatában bizonygatták, Joe Biden ereje teljében van, csak a gonosz republikánusok állítják, hogy elveszve kóborol az üres színpadon. Ugyanezek a felületek az elhíresült Biden–Trump-vitát követően, ahol megsemmisítő vereséget mért a konzervatív jelölt a hivatalban lévőre, már egyként harsogták: a jelenlegi amerikai elnöknek be kell dobnia a törölközőt. De ha Biden elnök fiatalokat meghazudtoló napirendet diktál – ahogyan korábban ezek a médiumok harsogták –, akkor ­miért is kellene leléptetni?

Intoleráns, mert a „toleranciabajnokok” csak addig fogadják el mások véleményét, míg az egyezik az övéjükkel. Antiszuverenista, mert minden olyan politikai folyamatot támogatnak, mely helyi szintről ki akarja szervezni a döntéshozatalt nemzetközi szintre. És ezzel összefüggésben antidemokratikus is, hisz ezzel hozzájárulnak ahhoz, hogy a választóknak minél kevesebb beleszólásuk legyen hazájuk ügyeibe – a gyűlöletkeltő verbális hadjárataikkal ráadásul szántszándékkal dezinformálnak. És az alma nem esik messze a fájától: ahogy a „munkások felemeléséért” indított osztályharc is véres proletárterrorba fordult, úgy ma már az egykoron békéről, konszenzusról és örök kompromisszumszükségről beszélő balliberális nyilvánosság a legmilitánsabb, legmacsóbb, legördögibb ajnározója a háborúnak. Lenin egykoron úgy fogalmazott: 

 Ezt láthatóan nemcsak Putyin, de a nyugati elvtársak kései leszármazottai is megtanulták.

Mi viszont megtapasztaltuk és tanultunk belőle, ezért értékeljük az olyan vezetőket, mint Orbán Viktor, Robert Fico vagy Donald Trump. 

Isten óvja Donald Trumpot! Isten áldja Amerikát! Isten áldja Magyarországot!

A szerző az Alapjogokért Központ főigazgatója