A jogi minősítésről a bíróság dönthet. A politikai kérdés ettől független, és éppen ez a lényeg azokban az ügyekben is, amelyekhez a magyar esetet hasonlítani lehet.

Cifuentes krémet adott vissza, és ment. Moxnes napszemüveget vitt el, és ment. Krajčič szendvicset, Georgiou árut, és mindketten mentek. Egyikük sem volt kormányfő. Egyikük sem dobott idegen telefont folyóba úgy, hogy az ügyészség évekkel később is lopásként kezelje az esetet. Ha egy negyven eurós krém, egy szemüveg vagy egy szendvics elég volt egy régióelnök, egy pártelnök és képviselők távozásához, akkor egy telefon elvétele és a Dunába dobása nem lehet kevesebb egy miniszterelnöknél.

A különbség nem az értékben van, hanem a következményben. Az említett politikusok a nyilvánosság után lemondtak, függetlenül attól, hogy az esetüket lopásnak, félreértésnek, kísérletnek vagy akaratlan hibának nevezték. Magyar Péter nem mondott le. Mentelmi jogának felfüggesztését maga kérte, a felelősségvállalást a nyomozás vállalásaként értelmezi, a tisztséget nem.