Ha az elkövető magát a telefont is elviszi, a helyzet összetettebbé válik, mivel a lopás idegen dolog jogtalan eltulajdonítás céljából történő elvételét bünteti. A telefon fizikai dolog, de értéke nagyrészt a benne tárolt adatokban rejlik, így ha a szándék a belső tartalom feletti uralom megszerzésére irányul, az alátámaszthatja az egész készülékre vonatkozó jogtalan eltulajdonítási célt. A bírói gyakorlat szerint ráadásul rablást követ el, aki az elvett telefont visszakövetelő sértettet erőszakkal tart vissza. Ugyanakkor, ha a kontroll csak átmeneti és a cél kizárólag a tartalom törlése, a teljes eltulajdonítási szándék kevésbé valószínű, bár a magyar gyakorlat szigorúbb lehet, ha a cselekmény a tartalom végleges elvonására irányul. Ezekben az esetekben a lopás és az információs rendszer megsértése halmazatban is felmerülhet.

Az ügyészség jelenlegi minősítése a lopás, de több jogász szerint hiányozhat a tartós eltulajdonítási szándék, így inkább a rongálás vagy a kényszerítés jöhetne szóba, míg a helyes szakmai megközelítés a specialitás elvére épül, amely szerint a 423. § a központi tényállás, ha a cselekmény lényege a felvételek törlése. A tiltott adatszerzés is felmerülhet, ha a felvételeket titkos módszerrel szerezték meg. Az Alkotmánybíróság emellett erős védelmet biztosít a kommunikációs adatoknak mint a magánszféra részének, ami közvetve erősíti azt az értelmezést, hogy a telefon belső tartalma a tulajdonjog lényeges eleme, az európai összehasonlításban pedig a német gyakorlat is szigorú eltulajdonítási szándékot követel meg a lopásnál, míg az adatok törlését az adatelleni tényállások alá vonja.

A kihallgatás valódi jogi fordulatot akkor hozhat, ha a bíróság a felvételek törlését vagy elvonását a Btk. 423. § szerint értékeli, és azt a lopással vagy rablással összefüggésben vizsgálja. Az információs rendszer vagy adat megsértése bűntett, súlyosabb büntetési tétellel, mint a kisebb értékre elkövetett lopás vétsége. Jelentős érdeksérelem esetén a büntetési keret még magasabb. Ez a minősítés a mandátum és a miniszterelnöki tisztség szempontjából is relevánsabb lehet, mint a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás vagy esetleg a rongálás.

Egy okostelefon esetében a készülék tartalmának a megszerzése vagy törlése, megsemmisítse – és az erre irányuló szándék – nem csupán rongálás, hanem az információs rendszer és az adatok sérelme, amely a tartalom feletti jogosulatlan uralmat bünteti a jog függetlenül attól, hogy a készüléket végül visszaadják vagy megsemmisítik, a végleges minősítés pedig a bizonyított szándékon és a kár mértékén múlik.

A Btk. 423. § (1) Aki információs rendszerbe az információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés megsértésével vagy kijátszásával jogosulatlanul belép, vagy a belépési jogosultsága kereteit túllépve vagy azt megsértve bent marad, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki
a) az információs rendszer működését jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit megsértve akadályozza, vagy
b) információs rendszerben lévő adatot jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit megsértve megváltoztat, töröl vagy hozzáférhetetlenné tesz,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény jelentős számú információs rendszert érint, vagy jelentős érdeksérelmet okoz.