Melyik ujjába harapjon Barack Obama? – ezt kérdezgetik a világon mindenhol. A szenátusban többségben lévő demokraták a gazdag családokat sújtanák magasabb adókkal, ez azonban nem tetszik a képviselőházat irányító republikánusoknak. Utóbbiak szívesebben mérsékelnék a szociális kiadásokat, ami azonban a szavazópolgárai miatt lenne vállalhatatlan a demokrata pártnak. Nem várható átütő siker a lapzártánk után végződő kétoldalú találkozón, nagy valószínűséggel ugyanis tavaszra tolják ki a végső döntést. Tovább halogatni azonban már nem lehet a helyzet rendezését, előbb-utóbb megoldást kell találni az amerikai államháztartás súlyos gondjaira: a magas államadósságra és a büdzsé hiányára. Ha életbe lépne a költségvetési szakadéknak nevezett automatizmus, annak beláthatatlan következményei lennének az egész világgazdaságra nézve, de egy kompromisszummal kiizzadott adósságfék is súlyos globális következményekkel járna. Az amerikai megszorítások a magas államadósság miatt továbbra is igen sérülékeny magyar gazdaságot is alaposan megráznák. Amennyiben kiszáradnak ugyanis az állampapírpiacok, rögtön megnő a nyomás a hazai kormányon, hogy megállapodjon a Nemzetközi Valutaalappal. A másik probléma, hogy a fogyasztás visszaesése miatt az Egyesült Államokba irányuló németországi export is csökkenne, ami a szövetségi köztársasághoz ezer szállal kötődő magyar gazdaságot is érzékenyen érintené.
Nehéz megjósolni, hogy mit hoz a holnap, eddig azonban azt láttuk, hogy amit Amerikában egy szúnyog zümmögésének érzékelnek, az elefántdübörgésként jelentkezik Európában. A legjobb példa erre: az Egyesült Államok adóssága GDP-arányosan magasabb, mint az Európai Unió átlaga, mégis évek óta uniós adósságválságról beszélünk, nem pedig amerikairól. Eddig az amerikai gazdasági ösztönző lépések, a dollár világpiaci hatalma és a jegybank szerepét betöltő Fed áldásos tevékenysége, a pénznyomtatási programok megóvták Washingtont a problémákkal való szembesüléstől. A tengerentúli ország helyzetén sokat segít, hogy a Fed – amely a GDP 100 százalékára rúgó államadósság több mint 40 százalékát birtokolja – jövőre a lejáró kötvények 80 százalékának a felvásárlására készül. A piacok egyelőre még türelmesek, de az amerikai pénzügyi helyzet problémáit a végtelenségig nem lesznek hajlandók figyelmen kívül hagyni. Elkerülhetetlen lenne a befektetői bizalomvesztés, ha az adósságválság kérdése görög módra a kirakatba kerülne, és a hitelminősítők is az ország ellen fordulnának.
Európa és egyben Magyarország is Angela Merkel unszolására mára már elvégezte házi feladatát, a kiadások csökkentése és a bevételek növelése meg is viselte a gazdasági növekedést. Kérdés, hogy a szupermarketben szocializált amerikaiak készen állnak-e a nadrágszíjmeghúzásra, vagy találnak valamilyen trükköt a gazdaság további élénkítésére. Egy biztos: az év utolsó napjaiban Washingtonban a koccintás és a tűzijáték mellett igen súlyos döntéseket kell meghozni.
Wiedemann Tamás