Olcsó finanszírozást és szűk mozgásteret hozna az IMF-alku

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint 2013-ban is hiányszám-vezérelt lesz a kormány gazdaságpolitikája.

Hangsúlyozta: a magyar gazdaság problémáját továbbra is abban látja, hogy a megkezdett reformprogramok, rendszer- átalakítások nem mennek végig, vagy a vártnál kisebb hatásfokkal valósulnak meg. A kamara továbbra is azt szorgalmazza, hogy az ellátó alrendszerek kerüljenek fenntartható pályára, mert amíg ez nem történik meg, addig Magyarország kényszerpályán mozog. A kamara elnöke megjegyezte: nem lehet tudni, hogy mi lesz az ország ellen folyó túlzott deficiteljárással, ugyanis ez az Európai Unió politikai eszköze, jogilag Magyarországnak ki kellene kerülnie belőle, de nem biztos, hogy ez meg is történik.

Azt sem tudni, hogy mi lesz az IMF-megállapodással – mondta, hozzátéve: ha létrejönne, az olcsóbbá tenné az ország finanszírozását, ugyanakkor szűkítené a kormány mozgásterét, például vissza kellene lépni a monopóliumok szűkítésére irányuló intézkedésektől.

A kamara számítása szerint továbbra sem javul a vállalkozások jövedelmezősége, bár kisebb mértékben fog romlani, mint korábban: jövőre az adó- és szabályozási intézkedések hatására – a közműszektor nélkül – a versenyszektor jövedelmezősége 133 milliárd forinttal romlik. Kedvező tendenciaként értékelni a kamara vezetője, hogy 2012-ben a kkv-hitelek aránya valamelyest emelkedett annak ellenére, hogy a vállalati hitelezés folyamatosan csökken, és ebben nem várható változás. A kisvállalkozások finanszírozásában fontos szerepet játszott a Széchenyi Kártya-program bővítése.

A jövő év az európai uniós fejlesztési források felhasználása szempontjából meghatározó lesz, nem dőlt el, hogy 2014 után milyen stratégia mentén költi el az ország a rendelkezésre álló pénzeket. A felső politika szintjén világos az üzenet, a gazdaságfejlesztés irányába terelnék a forrásokat, ugyanakkor a középmezőnyben minden erő arra irányul, hogy folytatódjon a korábbi gyakorlat – mondta. A kamara elnöke szerint kulcskérdés lenne, hogy a magyar vállalatok minél több forrást tudjanak itthon tartani, felmérések szerint jelenleg a Magyarországon elköltött uniós források jelentős hányada a kivitelezés során a külföldi cégekhez jut.

A köztestület szerepéről szólva Parragh László úgy vélte: a kamara befolyása, súlya, ereje, elfogadottsága napról napra emelkedik, véleményére odafigyelnek, még akkor is, ha azzal nem értenek egyet. A kamara is szerepet játszik abban, hogy tovább erősödjön a kereskedelemfejlesztés, a kereskedőházak, a vegyes kamarai rendszer révén. A kamara erősíti részvételét az innováció, kutatásfejlesztés területén is, tovább viszi a megkezdett szakképzési átalakítási folyamatot, és vitára számítanak a felnőtt szakképzés területén. A következő év nagy feladata lesz a kamarai regisztrációval létrejött adatbázis kezelése, a piac átláthatóságának elősegítése – mondta Parragh László.