Beavatkozna Brüsszel a spanyolországi választásba?

Vajon véletlen egybeesés vagy a brüsszeli bürokrácia és a nemzetközi baloldal összehangolt politikai mentőakciója? Teresa Ribera, az Európai Bizottság spanyol szocialista ügyvezető alelnöke alig hat nappal az andalúziai tartományi választások előtt jelentette be, hogy Brüsszel zöld utat adott egy 1,5 milliárd eurós (közel 540 milliárd forintos) spanyol állami mentőcsomagnak. Az időzítést többen problémásnak tartják.

Teresa Ribera spanyol uniós biztos Fotó: Anadolu via AFP

A csomag a termésben, a berendezésekben, az üvegházakban és az infrastruktúrában esett károkat fedezi egy több mint százezer négyzetkilométeres területen. Az összeg közvetlen vissza nem térítendő támogatás formájában érkezik, amely az elszámolható költségek, köztük az anyagi kár és a bevételkiesés akár 100 százalékát is fedezheti.

Ribera, aki korábban Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök kormányának környezetvédelmi minisztere volt, és nem csupán a kormányfő párttársa, de közeli szövetségesének is tartják, gyors és szükséges lépésként ünnepelte a döntést.

A bejelentés épp a hivatalos kampányidőszak hajrájában történt, ami sokak szerint sérti a spanyol választási törvény szellemét, ez ugyanis tiltja a szavazók befolyásolására alkalmas állami és intézményi bejelentéseket.

Politikai megfigyelők rámutattak: az Európai Bizottság minden további nélkül várhatott volna még egy hetet a bejelentéssel, különösen annak fényében, hogy a kifizetések egészen 2026 decemberéig elhúzódhatnak.

Semmilyen szakmai indok nem indokolta a sietséget, a politikai annál inkább. Brüsszel persze mossa kezeit. Az Európai Bizottság szóvivője újságírói kérdésre sietve közölte, hogy a döntés tisztán technikai jellegű, és semmi köze a közelgő andalúziai választásokhoz. Ezt azonban Spanyolországban kevesen hiszik el. A jobboldali Néppárt (PP) politikusai, bár magát a gazdáknak nyújtott segítséget üdvözölték,

a bejelentés időzítését felettébb gyanúsnak nevezték.

Érvelésük szerint a dossziét már hónapokkal ezelőtt le lehetett volna zárni, vagy éppen várni lehetett volna vele az urnazárásig ahelyett, hogy a kampány legforróbb, utolsó hetében dobják be a köztudatba, mintegy politikai mentőövként a szocialisták számára.

A tét ugyanis óriási. Andalúzia évtizedeken át a szocialista fellegvárnak számított, ám jelenleg a PP irányítja. A mostani tartományi választás egyfajta teszt Sánchez kormányának, amely nyakig merült a korrupciós botrányokban és a politikai válságokban. Egy andalúziai vereség – vagy éppen egy uniós pénzek ígéretével elért baloldali siker – alapjaiban határozhatja meg a madridi vezetés jövőjét.

Ráadásul Riberának a személyes hírnevén is van mit tisztára mosnia. Környezetvédelmi miniszterként ő volt az egyik olyan politikus, akit a közvélemény szerint súlyos felelősség terhel a 2024 őszén Valenciát sújtó, halálos áldozatokat is követelő áradások körüli válság kezeléséért.

HEARTBREAKING SCENES - Alginet, Valencia, Spain devastated by tornado. Thoughts with affected families. pic.twitter.com/VFGX91m6l7

— Pense (@creatorhouseinx) October 30, 2024

Az ökológiai átmenetért felelős minisztérium Teresa Ribera irányítása alatt úgy döntött 2021-ben, hogy leálltja a csatornázási és vízelvezetési munkálatokat a Valenciai Közösségben található Poyo és Saleta szakadékokban. Ezek a munkálatok arra lettek volna hivatottak, hogy megelőzzék a csatornák túltelítődését a súlyos esőzéses időszakokban. 

A vádak szerint a döntés meghozatalakor inkább a költség-haszon elemzéseket, semmint a szakemberek kockázatelemzését vették figyelembe.

A PP pedig azzal vádolta Riberát, hogy a katasztrófa első napjaiban egyszerűen eltűnt, későn lépett kapcsolatba az érintett régió (PP-s, tehát ellenzéki) vezetőjével. Mindez pedig az az év novemberi európai uniós biztosi kinevezésére is rányomta a bélyegét, igen feszült helyzetet teremtett az európai parlamenti meghallgatásán. 

Borítókép: Teresa Ribera spanyol uniós biztos (Fotó: AFP)