Varga Mihály úgy fogalmazott: a tárgyalások megkezdéshez kapcsolódó pozitív piaci hangulat, az országkockázat csökkenése, az erősebb árfolyam mind azt jelzi, hogy a magyar gazdaságpolitika iránti bizalom fontos támpontja az újabb IMF-program lehetősége. A valutaalappal való tárgyalások folytatásának nem lesz akadálya – tette hozzá. Rámutatott: ahhoz, hogy Magyarország a legmegfelelőbb választ adja az európai gazdasági válságra, „a gazdaságpolitikai gondolatok minél szélesebb ismeretére, szintézisre és kreativitásra van szükség”.
A miniszter beszélt arról, hogy az európai adósságválság az egész világra kiterjedt, és „riasztó tényként” értékelte, hogy „Európa még a legjobb forgatókönyv megvalósulása esetén is leragadt az unió újjáépítésének feladatánál”.
Csökken az adósság
Beszámolt arról, hogy Magyarország közadósságának szintje csökkent, illetve az állami és magánadósságok is kisebbek lettek. Emlékeztetett arra, hogy a kormány a devizaalapú hitelek fékezéséről, a törlesztési terhek megosztásáról döntött, továbbá az adórendszer átalakításához fogott, s a 2010 óta bekövetkezett fiskális javulást az EU is elismerte. Ha teljesül az idei hiánycél – amelyre minden esélyünk megvan –, jövőre kikerülhetünk a 2004 óta az országot sújtó túlzott deficiteljárás alól, és ezzel együtt nem fenyegeti majd az országot az EU-s támogatások elvesztésének veszélye – fogalmazott.
A társadalom igényeihez kell igazítani a struktúrát
Parragh László, a MKIK elnöke egy szerdai konferencián kiemelte: nagyon szoros együttműködés alakult ki a kormány és a gazdaság között, hogy a gazdaság igényeinek megfelelő képzési tartalmak, anyagok jelenjenek meg.
Az oktatási államtitkárság hétfőn közölte: a felsőoktatás megújításának legfőbb célja, hogy javuljon a képzés minősége és versenyképessége. A gazdaság növekedéséhez, a foglalkoztatás bővüléséhez az oktatás a munkaerő-piaci igényekhez igazodó képzési rendszerével járulhat hozzá.
Ami a szakképzésben zajlik, az felér egy forradalommal, és már látszanak is az első eredmények – mondta korábban Parragh László.
Varga Mihály kiemelte: a felsőoktatási képzés színvonalának emelése érdekében szükségszerűek voltak a strukturális változások, a kapacitás ésszerűsítése, továbbá a közösségi forrásból kiképzett diplomások képzési szerkezetének átláthatóvá tétele. A felsőoktatás szerkezete elavult volt, a színvonal több intézményben csökkent, a lemaradás pedig sok helyen most is komoly – hívta fel a figyelmet. Kitért arra: a gazdaság és a társadalom tényleges igényeihez kellett igazítani a felsőoktatás struktúráját, hogy az a piaci igényeknek jobban megfeleljen, és így a piacképes tudással jobban érvényesülhetnek a frissen végzett diplomások.
A BCE-ről megjegyezte: semmi ok arra, hogy megszűnjön, mert a második legnépszerűbb a diákok között a felmérések alapján, tehát „a piac megmérte az egyetemet, és jónak találta”. Mivel az állam, valamint a diákhitelprogram minden hallgató után kifizeti a költségeket, így nemhogy csökkenő, hanem növekvő lesz az egyetem költségvetése, ráadásul a vállalati szféra bevonása újabb bevételeket jelenthet az egyetemnek – fűzte hozzá.
Meg lehet találni a gyors utat a megállapodáshoz
Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője elmondta: a strukturális intézkedések és a makrogazdasági pálya kapcsán vannak ellentétek a kormány és a nemzetközi szervezetek között, valamint annak kapcsán is, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv forrásai rendelkezésre állnak-e. A szakértő kifejtette: abból, hogy a kormány kommunikációjából az látszik, meg lehet találni a gyors utat a megállapodáshoz, az sejthető, hogy valamely más területen kiadáscsökkentés vagy egyéb bevételnövelés lesz. Árokszállási Zoltán ugyanakkor hozzáfűzte: erről semmiféle részlet, konkrétum nem tudható.
Az elemző szerint továbbra is vannak bizonytalan pontok a tárgyalások előrehaladásával kapcsolatban, és a megállapodáshoz konkrét lépések kellenek azokban az ügyekben – költségvetési kiadások és strukturális intézkedések –, amelyeket az IMF felvetett a kormánynak. Emellett a munkahelyvédelmi akcióterv forrásairól is meg kell egyezni a megállapodáshoz – fűzte hozzá Árokszállási Zoltán.
Pozitív üzenet a megállapodási szándék megerősítése
Tóth Gergely, a Buda-Cash elemzője az MTI-nek elmondta: pozitív üzenet, hogy a kormány több tagja megerősítette a megállapodási szándékot a tárgyalásokkal kapcsolatban, ugyanakkor kérdéses, a gyakorlatba hogyan ültetik ezt át. Kifejtette: a jövő évi költségvetés fő számainak tarthatóságával kapcsolatban megfogalmazódtak kételyek nemcsak a Költségvetési Tanács, hanem az IMF részéről is, és a munkahelyvédelmi akcióterv 300 milliárd forintos forrása is kétséges; legalábbis a piacok szerint.
Tóth Gergely is úgy vélte: a miniszterelnök gyors megállapodásra utaló szavai mögött az húzódhat meg, hogy a kormányfő már tudja, milyen más területen köt kompromisszumot a kormány. A hitel összegéről azt mondta: a 15 milliárd euró megfelel a piaci várakozásoknak. A szakértő szerint ugyanakkor az ősz korai a megállapodásra, de jó lenne, ha még az idén létrejönne a megegyezés. Hozzáfűzte: bár a piacon nem mutatkoznak a megállapodással kapcsolatos aggodalmak, a beruházások megindulása, a külföldi működőtőke beáramlása, vagyis összességében a gazdaság szempontjából célszerű lenne még idén megállapodni.
