Varga: Ettől a lehetőségtől nem kell félni

Nem úszható meg az IMF-hitel, a valutaalap-program, ettől a lehetőségtől pedig nem félni kell, hanem okosan használni – mondta el Varga Mihály.

Varga Mihály kiemelte: a felsőoktatási képzés színvonalának emelése érdekében szükségszerűek voltak a strukturális változások, a kapacitás ésszerűsítése, továbbá a közösségi forrásból kiképzett diplomások képzési szerkezetének átláthatóvá tétele. A felsőoktatás szerkezete elavult volt, a színvonal több intézményben csökkent, a lemaradás pedig sok helyen most is komoly – hívta fel a figyelmet. Kitért arra: a gazdaság és a társadalom tényleges igényeihez kellett igazítani a felsőoktatás struktúráját, hogy az a piaci igényeknek jobban megfeleljen, és így a piacképes tudással jobban érvényesülhetnek a frissen végzett diplomások.

A BCE-ről megjegyezte: semmi ok arra, hogy megszűnjön, mert a második legnépszerűbb a diákok között a felmérések alapján, tehát „a piac megmérte az egyetemet, és jónak találta”. Mivel az állam, valamint a diákhitelprogram minden hallgató után kifizeti a költségeket, így nemhogy csökkenő, hanem növekvő lesz az egyetem költségvetése, ráadásul a vállalati szféra bevonása újabb bevételeket jelenthet az egyetemnek – fűzte hozzá.

Meg lehet találni a gyors utat a megállapodáshoz

Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője elmondta: a strukturális intézkedések és a makrogazdasági pálya kapcsán vannak ellentétek a kormány és a nemzetközi szervezetek között, valamint annak kapcsán is, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv forrásai rendelkezésre állnak-e. A szakértő kifejtette: abból, hogy a kormány kommunikációjából az látszik, meg lehet találni a gyors utat a megállapodáshoz, az sejthető, hogy valamely más területen kiadáscsökkentés vagy egyéb bevételnövelés lesz. Árokszállási Zoltán ugyanakkor hozzáfűzte: erről semmiféle részlet, konkrétum nem tudható.

Az elemző szerint továbbra is vannak bizonytalan pontok a tárgyalások előrehaladásával kapcsolatban, és a megállapodáshoz konkrét lépések kellenek azokban az ügyekben – költségvetési kiadások és strukturális intézkedések –, amelyeket az IMF felvetett a kormánynak. Emellett a munkahelyvédelmi akcióterv forrásairól is meg kell egyezni a megállapodáshoz – fűzte hozzá Árokszállási Zoltán.

Pozitív üzenet a megállapodási szándék megerősítése

Tóth Gergely, a Buda-Cash elemzője az MTI-nek elmondta: pozitív üzenet, hogy a kormány több tagja megerősítette a megállapodási szándékot a tárgyalásokkal kapcsolatban, ugyanakkor kérdéses, a gyakorlatba hogyan ültetik ezt át. Kifejtette: a jövő évi költségvetés fő számainak tarthatóságával kapcsolatban megfogalmazódtak kételyek nemcsak a Költségvetési Tanács, hanem az IMF részéről is, és a munkahelyvédelmi akcióterv 300 milliárd forintos forrása is kétséges; legalábbis a piacok szerint.

Tóth Gergely is úgy vélte: a miniszterelnök gyors megállapodásra utaló szavai mögött az húzódhat meg, hogy a kormányfő már tudja, milyen más területen köt kompromisszumot a kormány. A hitel összegéről azt mondta: a 15 milliárd euró megfelel a piaci várakozásoknak. A szakértő szerint ugyanakkor az ősz korai a megállapodásra, de jó lenne, ha még az idén létrejönne a megegyezés. Hozzáfűzte: bár a piacon nem mutatkoznak a megállapodással kapcsolatos aggodalmak, a beruházások megindulása, a külföldi működőtőke beáramlása, vagyis összességében a gazdaság szempontjából célszerű lenne még idén megállapodni.