Parragh László kijelentette: egy, az MKIK részvételével folytatott kutatás eredményei szerint már a szakképzés témájának napirendre tűzése is segített abban, hogy valamelyest nőjön – noha így is csak egyharmados – a saját szakmájukban elhelyezkedők aránya, miközben javult a képzőhelyek megítélése. A kamarai elnök célként egy életszerű rendszer megteremtését említette, amelynek révén erősíteni lehet a középosztályt, valamint megteremthetőek az élethosszig való tanulás alapjai.
Parragh László kiállt amellett, hogy az alapműveltség megadása az általános, nem pedig a szakiskola feladata. Mint mondta, „a szakiskolában szakmát kell tanítani ( ), akkor nem adunk igazán életesélyt a gyereknek, ha a szakmára nem tanítjuk meg”.
Minél több embernek legyen munkája
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár kiemelte, noha legalább két évtized hiányosságait kell most pótolni, egy 150 ezer embert alkalmazó, egymillió gyermekkel foglalkozó rendszert nem lehet „viharszerű gyorsasággal kitenni lökésszerű változásoknak”. Az oktatási intézmények állami kezelésbe vételéről kijelentette, azzal, hogy nem eltérő anyagi helyzetű fenntartók kezelik az iskolákat, remény van arra, hogy néhány év alatt sikerül kiegyenlíteni a különbségeket.
Legalább 5000 diákot érint
Czomba Sándor államtitkár hétfőn elmondta: idén legalább ötezer diákot érint az új, több gyakorlati órával induló szakiskolai képzés, amelynek bevezetése ugyanakkor csak 2013-tól lesz kötelező az intézmények számára; a szakközép-iskolai oktatásban is csak a jövőre induló tanévben lesznek érzékelhető változások.
Az oktatási államtitkárság az MTI számára összeállított tájékoztatása szerint szeptember 1-jétől szakközépiskolában 227 600, szakiskolában 128 400 tanuló kezdi meg a tanévet, a szakközépiskolákban 40 200, a szakiskolákban pedig 33 900 első évfolyamos tanuló lesz.
Czomba Sándor kiemelte: az új szakképzési törvény szerint a három évfolyamos szakiskolai képzés egy évfolyamnyi közismereti óraszámot tartalmaz, párhuzamosan a két évfolyamnyi szakmai órával, és már az első szakiskolai évfolyamon beépítik az órák közé a szakmai gyakorlati órákat.
Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára kiemelte: a szakképzési reformnak is az a célja, hogy Magyarországon minél több embernek legyen munkája. Megjegyezte, ennek eleme, hogy a nappali és a felnőttképzés végzősei olyan tudás birtokába jussanak, amivel el tudnak helyezkedni idehaza.
Jó példák
Kara Ákos, a Győr környéki települések fideszes országgyűlési képviselője, a parlamenti foglalkoztatási bizottságának alelnöke a hazai képzési rendszer problémáiról megállapította, hogy „a demográfiai apály elsősorban a szakképzési intézményeket néptelenítette el”, miközben a felsőfokú végzettségűek tudása mind távolabb került a gazdaság szereplőinek igényeitől.
Ezzel két győri példát állított szembe: az egyik a Széchenyi István Egyetemen létrejött Audi-tanszékcsoport, a másik pedig a Rába-holding néhány hónapja elindított gyakornoki rendszere; mindkettő jó példája a kormányzati szándék, az oktatás és a gazdaság szereplőinek sikeres egymásra találásához.
„Magyarország jövője függ attól, hogyan és mire neveljük, tanítjuk a gyerekeket” – fogalmazott Borkai Zsolt, Győr polgármestere, fideszes országgyűlési képviselő, aki kitért arra is, hogy a város élen járt az előrehozott szakképzés bevezetésében és a hiányszakmák tanulását elősegítő helyi ösztöndíjprogram megteremtésében.
