Így háromszor nagyobb az esély az elhelyezkedésre

A munkaerőpiacnak és a diákoknak is érdekük, hogy a szakmai gyakorlatot valódi munkakörülmények között szervezzék – mondta Paragh László.

PR
2012. 05. 15. 3:12
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Háromszor nagyobb az elhelyezkedési esélye annak a szakmunkásnak, aki valós környezetben szerez gyakorlatot – állítja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, aki szerint a diákoknak és a munkaerőpiacnak egyaránt érdekük, hogy a tanulók gyakorlati képzése minél korábban megkezdődjön.

A szakképzési törvény – már parlamenti szavazásra váró – módosításában az előterjesztő Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt javasolja, hogy szeptembertől a kilencedikesekkel is lehessen tanulószerződést kötni, illetve hogy a gyakorlati képzés egy része kerüljön ki az iskolai keretek közül a gazdasági szféra szereplőihez. A javaslat legfeljebb 33 százalékban határozná meg a szakiskolákban a közismereti tartalom mértékét.

Parragh úgy gondolja, a kilencedikes tanulók közül egyelőre kevesen fogják megkezdeni a gyakorlatot. „Üdvözlendő lépés, hogy már az első szakiskolai évtől tanulószerződést írhatnak alá a diákok, ez a modell Németországban, Franciaországban és Ausztriában is sikeresen működik. A 15 éves korosztálynak viszont a következő években még várhatóan csak a tíz százaléka fogja elkezdeni a gyakorlatot, mivel a cégeknek fel kell készülniük arra, hogy a korábbinál több tanulót fogadjanak, és ki kell építeniük ehhez a megfelelő infrastruktúrát” – vélekedett.

Valójában a munkaerőpiac igénye is az, hogy a szakmunkás minél előbb megismerkedjen az igazi munkakörülményekkel, ne csak a tanműhely „inkubált”, mesterséges környezetében próbálkozzon a munkával. Számos cég kifejezetten igényli is, hogy a kezdetektől náluk gyakorlatozzanak a tanulók, mert így eleve a modern gépeken tanulják meg a feladatokat, és nem kell őket később újra betanítani – hangsúlyozta a kamara elnöke.

Parragh László visszautasítja a vádat, hogy a közismereti tananyag 33 százalékos maximálásával megtagadják az írás és az olvasás lehetőségét a tanulóktól. „Szakiskolába nyilván nem azért megy a gyerek, hogy József Attilát és Babitsot olvasson, a közismereti alapozás valójában az általános iskolai oktatás feladata. Ha ott mégsem tudják megtanítani az alapokat, akkor vagy meg kell hosszabbítani a tanévet, vagy be kell vezetni a kilencosztályos általános iskolát. A tapasztalatok szerint a szakmunkástanulók körében éppen az első két év során jellemző leginkább a lemorzsolódás, mivel a történelemóra nem köti le őket annyira, mint amennyire az alkotás öröme lekötné” – fogalmazott.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.