időjárás 12°C Amália 2022. október 7.
logo

Így háromszor nagyobb az esély az elhelyezkedésre

PR
2012.05.15. 03:12

A munkaerőpiacnak és a diákoknak is érdekük, hogy a szakmai gyakorlatot valódi munkakörülmények között szervezzék – mondta Paragh László.

Háromszor nagyobb az elhelyezkedési esélye annak a szakmunkásnak, aki valós környezetben szerez gyakorlatot – állítja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, aki szerint a diákoknak és a munkaerőpiacnak egyaránt érdekük, hogy a tanulók gyakorlati képzése minél korábban megkezdődjön.

A szakképzési törvény – már parlamenti szavazásra váró – módosításában az előterjesztő Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt javasolja, hogy szeptembertől a kilencedikesekkel is lehessen tanulószerződést kötni, illetve hogy a gyakorlati képzés egy része kerüljön ki az iskolai keretek közül a gazdasági szféra szereplőihez. A javaslat legfeljebb 33 százalékban határozná meg a szakiskolákban a közismereti tartalom mértékét.

Parragh úgy gondolja, a kilencedikes tanulók közül egyelőre kevesen fogják megkezdeni a gyakorlatot. „Üdvözlendő lépés, hogy már az első szakiskolai évtől tanulószerződést írhatnak alá a diákok, ez a modell Németországban, Franciaországban és Ausztriában is sikeresen működik. A 15 éves korosztálynak viszont a következő években még várhatóan csak a tíz százaléka fogja elkezdeni a gyakorlatot, mivel a cégeknek fel kell készülniük arra, hogy a korábbinál több tanulót fogadjanak, és ki kell építeniük ehhez a megfelelő infrastruktúrát” – vélekedett.

Valójában a munkaerőpiac igénye is az, hogy a szakmunkás minél előbb megismerkedjen az igazi munkakörülményekkel, ne csak a tanműhely „inkubált”, mesterséges környezetében próbálkozzon a munkával. Számos cég kifejezetten igényli is, hogy a kezdetektől náluk gyakorlatozzanak a tanulók, mert így eleve a modern gépeken tanulják meg a feladatokat, és nem kell őket később újra betanítani – hangsúlyozta a kamara elnöke.

Parragh László visszautasítja a vádat, hogy a közismereti tananyag 33 százalékos maximálásával megtagadják az írás és az olvasás lehetőségét a tanulóktól. „Szakiskolába nyilván nem azért megy a gyerek, hogy József Attilát és Babitsot olvasson, a közismereti alapozás valójában az általános iskolai oktatás feladata. Ha ott mégsem tudják megtanítani az alapokat, akkor vagy meg kell hosszabbítani a tanévet, vagy be kell vezetni a kilencosztályos általános iskolát. A tapasztalatok szerint a szakmunkástanulók körében éppen az első két év során jellemző leginkább a lemorzsolódás, mivel a történelemóra nem köti le őket annyira, mint amennyire az alkotás öröme lekötné” – fogalmazott.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.