A szervezet tájékoztatása szerint ezek a kockázatok elsősorban a költségvetési, makrogazdasági és pénzügyi szektorban tapasztalt sérülékenységekből és egyensúlytalanságokból fakadnak. Az EKB szerint az egyik legnagyobb kockázatot az euróövezeti adósságválság mélyülése jelenti. Ezt leginkább a bejelentett nemzeti és uniós szintű politikai intézkedések válthatják ki – véli az EKB. Ezért a tagállamoknak stabil elkötelezettséget kell mutatniuk a szükséges változtatások végrehajtása mellett, ahogyan az uniós szinten is végig kell vinni azokat a döntéseket, amelyek megerősítik az európai gazdasági és monetáris unió intézményi kereteit – írja a szervezet.
Az EKB szerint jelentős kockázatot jelent az is, hogy a romló makrogazdasági környezet miatt tovább romlik a bankok nyereségessége és hitelportfolió-minősége. Ezért elengedhetetlen a bankok stabilitásába vetett piaci bizalom fenntartása. Ezen kívül segíthet a banki mérlegek átláthatóságának javítása – véli a szervezet.
Párhuzamosan kell javítani a kilátásokat
A harmadik nagy kockázati gócpontot a banki forrásbevonás nehézségei jelentik, amelyet elsősorban az euróövezeti pénzpiacok töredezettsége okoz. A pénz- és kötvénypiacok működése továbbra sem hibátlan, miután a likviditás kedvező eloszlását hátráltatja, hogy összefonódtak a bankok és a szuverén államadósság kockázatai. Az EKB szerint párhuzamosan kell javítani a nemzeti gazdaságok kilátásait, és csökkenteni az államok és bankok közötti kockázatok összekulcsolódását.
A frankfurti székhelyű szervezet jelentésében kiemelte: az EKB eddigi intézkedései, így az új kötvényvásárlási program bejelentése, nemcsak a szervezet elsődleges mandátuma, az árstabilitás fenntartása szempontjából voltak fontosak, hanem mérsékelték a pénzügyi stabilitásra ható kockázatokat is, amelyek „egyes időszakokban extrém szinteket értek el”.
Már látszik a fény
Az Európai Központi Bank elnöke szerint egy központi bank sikeressége a hitelességén múlik: akkor teljesítheti az árstabilitás fenntartására vonatkozó feladatát, ha hiteles. Mario Draghi egy budapesti konferencián beszélt erről.
AZ EKB elnöke nemrégiben úgy vélekedett, már látja a fényt a válságból kifelé vezető alagút végén. „Még nem tudhatjuk magunk mögött a válságot, de 2013 második félévében minden bizonnyal megkezdődhet a teljes euróövezet fellendülése” – nyilatkozta Draghi. Az intézmény előrejelzése viszont nem ilyen optimista: e szerint jövőre sem várható jelentős gazdasági növekedés az euróövezetben. Az EKB stábja által készített előrejelzés szerint az idén 0,4-0,6 százalékkal esik vissza az euróövezeti gazdaság. Jövőre az euróövezeti GDP volumenváltozása 0,9 százalékos visszaesés és 0,3 százalékos növekedés között alakulhat.
