Mario Draghi pénteken Budapesten a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által szervezett éves Horgony 2013 konferencián úgy fogalmazott: a hiteles monetáris politika feltétele a központi bank intézményi, személyi, funkcionális és pénzügyi függetlensége. Beszédében kiemelte: az euróövezeti csatlakozásra váró országok azáltal biztosíthatják a kedvező konvergenciát a közös valuta térségéhez, ha megfelelő strukturális reformokat vezetnek be, kiegyensúlyozott költségvetési politikát folytatnak, és biztosítják a pénzügyi rendszer egészséges működését.
Az EKB elnöke előadásában megköszönte Simor András, az MNB elnökének munkáját az EKB Általános Tanácsában. Simor András jegybankelnöki mandátuma márciusban jár le.
Draghi: Jobban számon lehet kérni
„Az euróövezethez való későbbi csatlakozás a szuverenitás nagyobb megosztását, és a nagyobb európai számonkérhetőséget vonja maga után, mint tíz évvel ezelőtt” – fogalmazott. Az euróövezeti csatlakozásra váró államok monetáris politikai feladatairól szólva kiemelte: az árstabilitás kiszámítható gazdasági környezetet teremt, amely a befektetői és fogyasztói bizalom javulását segíti elő. Ezenkívül a legszegényebb társadalmi rétegek vásárlóerejét is védi – tette hozzá.
Az MNB által is követett inflációs célkövetés politikájáról elmondta: figyelembe kell venni a monetáris politikának a valutaárfolyamra gyakorolt hatását is. Kifejtette: olyan országokban, ahol magas az eladósodottság külföldi devizában, a központi bankoknak kevés mozgásterük van a gazdaság teljesítményének visszaesésekor. „Ez különösen igaz akkor, amikor már eleve magas az infláció és nincsen meg a strukturális és intézményi reformok kritikus tömege, amely képes fenntartható szintre csökkenteni az ország kockázati felárát” – tette hozzá. „Ilyen esetben az alapkamat csökkentése azzal a kockázattal jár, hogy egy ponton leértékelési nyomást helyez a helyi valutára” – fogalmazott az EKB elnöke.
AZ EKB elnöke nemrégiben úgy vélekedett, már látja a fényt a válságból kifelé vezető alagút végén. „Még nem tudhatjuk magunk mögött a válságot, de 2013 második félévében minden bizonnyal megkezdődhet a teljes euróövezet fellendülése” – nyilatkozta Draghi. Az intézmény előrejelzése viszont nem ilyen optimista: e szerint jövőre sem várható jelentős gazdasági növekedés az euróövezetben. Az EKB stábja által készített előrejelzés szerint az idén 0,4-0,6 százalékkal esik vissza az euróövezeti gazdaság. Jövőre az euróövezeti GDP volumenváltozása 0,9 százalékos visszaesés és 0,3 százalékos növekedés között alakulhat.
