A mostani helyzetet sokan hasonlítják a korábbi történésekhez. 1994-ben a baloldal miniszterelnök-jelölt nélkül tarolt a választásokon, majd kötött a parlamenti matematika szerint szükségtelen koalíciót az SZDSZ-szel. 1990-ben, az első szabad választás két fordulója között az MDF kezére játszott az SZDSZ ellenében, hogy világos volt, győzelem esetén kit akar miniszterelnöknek: Antall Józsefet. Ezekkel a tapasztalatokkal azonban ma nem jutunk messzire, különösen, hogy a választási rendszer is más. Furcsa kampány, furcsa választás lesz: a szavazás után, az eredmény kihirdetésekor derülhet ki formálisan, hogy ki is (volt) Orbán Viktor valódi, legerősebb kihívója. Hogy ez a helyzet kinek használ majd, még nem tudni.
A jelenlegi felmérésekből kiindulva lényegtelen kérdésnek látszik, hogy hány darabban készül a választásokra az ellenzék. Jól teszi azonban a Fidesz–KDNP, ha megérti a mostani, sok-sok kétely övezte alku neki szóló üzenetét: az ellenfél is ott lesz a harcmezőn. Elszántan, teljes fegyverzetben.
(Szerető Szabolcs)
