Rezsifilozófiák

Egy átlagkeresetű, két gyermeket nevelő magyar család kasszájában összességében több mint tízezer forinttal több marad havonta.

Az egyetlen nyitott kérdés már csak az, hogy október 15-től vagy november 1-jétől kell majd 11,1 százalékkal kevesebbet fizetni az áramért, a gázért és a távhőért. Mivel az év elején a Fidesz–KDNP-frakciószövetség már keresztülvitt egy tízszázalékos csökkentést, így ezen szolgáltatások valójában ötödével lesznek olcsóbbak tavaly decemberhez képest. És ne feledjük: nyár eleje óta szintén kevesebbe kerül többek között a víz és a csatorna, a szemétszállítás vagy éppen a palackos gáz.

Az MSZP nagyobb, igazságosabb és fenntarthatóbb rezsicsökkentést szeretne – ezt a kabaréba illő mondatot sikerült kipréselnie magából az ellenzéki párt szóvivőjének a Fidesz–KDNP bejelentése után. Török Zsoltot az sem zavarta, hogy pártja az év elején még bőszen támadta a rezsicsökkentés első felvonását, ráadásul a szocialista kormányok 2002 és 2010 közötti időszakában a villamos energia ára 100, a gázé 150 százalékkal nőtt, a víziközműdíjak pedig 70–75 százalékkal emelkedtek. Látva a csaknem 2,5 millió rezsicsökkentést támogató aláírást és a közvélemény-kutatási adatokat, az MSZP-nek mára nem maradt más lehetősége, mint – ha már kiköpni nem tudják – lenyelni a rezsicsökkentést. Egyelőre viszont úgy tűnik, a torkukon akad ez a típusú gazdaságpolitika.

Rajtuk kívül mára talán mindenkinek egyértelművé vált, hogy a rezsicsökkentés több egy politikai terméknél vagy egyszerű kampányfogásnál. Valójában két gondolkodásmód áll egymással szemben: az egyik – akár 150 százalékos lakossági áremeléssel is – folyamatosan biztosította a külföldi tulajdonú szolgáltatócégek extraprofitját. A 2010-es kormányváltás utáni szemlélet pedig arról szól, hogy a korábbi, infláció feletti áremelések miatt elveszített pénz most visszakerüljön a családok zsebébe. Ráadásul a rezsicsökkentés eredményeként egy százalékra vagy akár annál alacsonyabbra is csökkenhet az infláció az év végére, ami további kedvező gazdasági folyamatokat indíthat el.

Orbán Viktor miniszterelnök szerint a rezsicsökkentés azt szimbolizálja, hogy Magyarország ma már képes önálló és független gazdaságpolitikát folytatni . Ennek további eredményeivel is szembesülhettünk az évadnyitó frakcióülés után. Egyrészt legkevesebb ötvenmilliárd forinttal már biztosan több pénz jut 2014-től családpolitikai támogatásokra, másrészt célegyenesbe fordult a devizahitelek végleges kivezetésének kérdése. Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető Magyar Nemzetnek adott keddi interjúja után már sejteni lehetett, hogy az az erkölcsi szempont, amely szerint a Fidesz igazságot akar szolgáltatni a devizahiteleseknek, jobban fog fájni a bankoknak, mint azt korábban remélték. A kormánypártok ugyanis felszólították Visegrádon a pénzintézeteket, hogy november 1-jéig javítsák ki a devizahitelek hibáit, a szerződéseket pedig módosítsák az ügyfelek javára. Több mint másfél hónapjuk maradt tehát a bankoknak arra, hogy egyezségre jussanak az egyre elkeseredettebb devizahitelesekkel, illetve azok érdekképviseleteivel. Ha ez nem sikerül, akkor a kormány – akár a bankok kárára – saját javaslatával szünteti meg a deviza alapú jelzálog-hitelezést. Azzal persze mindkét félnek tisztában kell lennie, valójában senkinek sem érdeke, hogy ez a falat megakadjon a bankok torkán.

Szilágyi Richárd