Selyemzsinór Putyinnak

„Putyin nincs egyszerű helyzetben. A szakemberek szerint a valutaomlást nem igazán lehet megállítani, a kétségbeesett intervenciók legfeljebb a tartalékok leszívását gyorsítanák fel. Marad a kivárás, ki bírja tovább.”

A rubel a jegybank rendkívüli beavatkozása, a 6,5 százalékpontos kamatemelés ellenére történelmi mélypontra zuhant, magával rántva a tőzsdét is. Ráadásul a meredek kamatemelés és az olajárak zuhanása együtt mély recesszióba sodorhatja jövőre az orosz gazdaságot. A helyzet sok tekintetben 1998-ra emlékeztet, a piacon eluralkodott a pánik, s félő, hogy ez magával ragadja az orosz üzleti szférát és a lakosságot is. S ha folytatódik a tőkemenekítés és ezzel együtt az emberek megrohanják a boltokat, akkor Ezzel párhuzamosan a Fehér Ház nyilvánosan megüzente, hogy a Kreml ukrán politikájának megváltoztatásával akadályozhatja meg a rubel összeomlását és mentheti meg gazdaságát a csődtől.

Világos beszéd, amely mindent megmagyaráz. Az Egyesült Államok megelégelte, hogy Vlagyimir Putyin szembe megy az akaratával, másként látja a világot, s az orosz érdekek megvédéséről nemcsak beszél, de tesz is érte. Ezt elégelte meg Washington, s előbb az Oroszország kiterítésére irányuló erőfeszítéseivel szemben húzódozókat, mindenekelőtt Berlint állította ellentmondást nem tűrően maga mögé, majd most a leplezetlenül Putyinnak küldött selyemzsinórral mindenkinek megüzente, hogy így jár, aki nem áll be a sorba. S ez esetben nem számít, kinek van igaza, s az Egyesült Államok politikája hová sodorta az elmúlt negyedszázadban a világot. A Fehér Ház és a mögötte álló erők nem engedik megkérdőjelezni Amerika egyeduralmát, s csírájában igyekeznek elfojtani minden éledező alternatívát. Messze nem Ukrajnáról van tehát szó, még ha arról is beszél Washington, hanem Oroszország térdre kényszerítéséről. Sőt, többről, hiszen a Moszkva bátorságán bedühödött Nagy Testvér még a bocsánatkérést is elvárja Putyintól, amiért az képes volt megsérteni Amerikának a nemzetközi jog megsértésére kivívott monopóliumát. A cél szent, s immár nem számít semmi! S mivel az orosz ellenzékre a „főgonosz” megbuktatásában nem lehet számítani, akkor más eszközökhöz kell folyamodni. Nem baj, ha abba nemcsak az orosz, hanem a világgazdaság is belegebed! A fő, hogy Amerika egy darabig még rajta tartsa a világon a kezét. Ez még egy kis globális káoszt is megér!

Hamar egyértelművé vált, hogy a szankciókkal Oroszországot nem lehet térdre kényszeríteni. Besegített azonban Szaúd-Arábia, s az olaj árának zuhanása már a gyenge pontján fogta meg Moszkvát. Ezzel párhuzamosan csúszott lefelé a rubel, menekült a tőke, s rendült meg a bizalom. A pánik könnyen megrengetheti a hatalom bázisát, s előbb-utóbb akár az Uralvagonzavod munkásai is az utcára vonulhatnak. S valójában erre számít a Fehér Ház.

Putyin nincs egyszerű helyzetben. A szakemberek szerint a valutaomlást nem igazán lehet megállítani, a kétségbeesett intervenciók legfeljebb a tartalékok leszívását gyorsítanák fel. Marad a kivárás, ki bírja tovább. Moszkva tartalékait nemrégiben még mintegy 600 milliárd dollárra becsülték, ám e csúnya játékban ez is kevés lehet. Válaszlépésként megkezdődhet a leválás a dollárról, amely persze csak akkor lehet hatékony, ha mások is követik ebben Moszkvát. Azonnal visszaerősödne a rubel akkor is, ha a Kreml feladná a Krímet, amire aligha lehet számítani. Sokkal inkább arra, hogy a sarokba szorított Oroszország visszaharap, ami végképp megértetné a világgal, hogy milyen veszélyes volt Ukrajnával játszani. Ne akarjuk!