Orbán Viktor szerint eljött a pillanat, amikor megpróbálhatunk új fejezetet nyitni a kormány és az európai bankszektor közötti együttműködésben. Feltehető a kérdés: miért most nyílik erre lehetőség? Nyilván nem arról van szó, hogy a kabinet hirtelen felismerte, mennyire sanyargatott helyzetbe kerültek hazánkban a pénzintézetek, s ezért visszatáncol korábbi álláspontjától. Egyszerűen arról van szó, hogy a költségvetési mozgástér növekedése lehetővé teszi a teher mérséklését.
Az államháztartás vártnál is kedvezőbb alakulásának már tavaly voltak jelei. Segített egyebek mellett a nagyobb gazdasági növekedés, a foglalkoztatás bővülése, valamint az online pénztárgépek bekötéséből származó többletbevétel. Mindez azt jelenti, hogy a múlt évi hiányt jó eséllyel alacsonyabbra szorította a kormány, mint amennyivel eredetileg kalkulált. Ez pedig hozzásegíthet ahhoz, hogy az idei deficit is kisebb legyen, mint amennyivel a 2015-ös költségvetést tervezték. Bár ennyire nem érdemes előreszaladni, de az is megeshet, hogy a hiány nem éri majd el a bruttó hazai termék két százalékát.
Kevés szó esik arról, hogy az államadósság kamategyenlege is jelentősen javul. A korábbi időszakhoz képest szinte harmadolódtak az állampapírhozamok, így az ország finanszírozásán is lehet spórolni. Szakértői becslés szerint csak emiatt évi 120–150 milliárd forintnyi költségvetési mozgástér nyílik meg a kormány előtt.
A fentieken túl érdemes figyelembe venni, hogy az olajárak megfeleződtek, aminek következményeként évi 600–900 milliárd forintot lehet megtakarítani. Ha ezt a pénzt hazánkban beruházásokra és fogyasztásra költik, az jelentősen erősítheti a gazdasági növekedést. Szintén segíthet, ha az Európai Központi Bank új programjai lendületet adnak az uniós piacainknak. Ha így számolunk, kevésbé tűnnek túlzottan optimistának azok a londoni elemzői előrejelzések, amelyek erre az évre 3,9 százalékos gazdasági növekedést jósolnak Magyarországnak. Ne felejtsük el azt sem, hogy most sikerült rendezni a devizahitelesek helyzetét, ráadásul a hazai tulajdonú bankrendszer aránya elérte a kitűzött szintet. Egy szó, mint száz: a feltételek adottak ahhoz, hogy a kormány enyhítsen a bankadó mértékén, amelynek következményeként a vállalati hitelezés felfutását várják, ez pedig szintén jótékonyan hathat a növekedésre.
A teher mérséklése mellett a miniszterelnök más üzenetet is küldött a piacoknak. Megszületett ugyanis az a szándéknyilatkozat, amelyben a kabinet kiszámíthatóságot ígér, és lényegében vállalja, hogy nem törekszik többségi tulajdonra a bankszektorban, a meglévő részesedéseit három éven belül eladja, valamint nem hoz olyan intézkedéseket, amelyek további terheket rónak a pénzintézetekre.
A piac kedvezően fogadta a vállalást, igaz, mindössze egyet kellett aludni ahhoz, hogy megérkezzenek a kétkedő vélemények is. A Financial Times olyan elemzőt szólaltatott meg, aki szerint az Orbán-kormány nem adja fel a szokatlan módszereit, legfeljebb az új helyzethez igazítja őket. Miután pedig az állam jelentős banki eszközök felett gyakorol befolyást, a bankadóval saját magát is terheli. A huhogók hangját azonban gyengíti, hogy a szándéknyilatkozatot a kabinet nem önmagával, hanem az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal kötötte meg. Mindez garanciát jelenthet arra, hogy valóban új fejezet kezdődhet a kormány és a pénzintézetek viszonyában.
