A teher mérséklése mellett a miniszterelnök más üzenetet is küldött a piacoknak. Megszületett ugyanis az a szándéknyilatkozat, amelyben a kabinet kiszámíthatóságot ígér, és lényegében vállalja, hogy nem törekszik többségi tulajdonra a bankszektorban, a meglévő részesedéseit három éven belül eladja, valamint nem hoz olyan intézkedéseket, amelyek további terheket rónak a pénzintézetekre.
A piac kedvezően fogadta a vállalást, igaz, mindössze egyet kellett aludni ahhoz, hogy megérkezzenek a kétkedő vélemények is. A Financial Times olyan elemzőt szólaltatott meg, aki szerint az Orbán-kormány nem adja fel a szokatlan módszereit, legfeljebb az új helyzethez igazítja őket. Miután pedig az állam jelentős banki eszközök felett gyakorol befolyást, a bankadóval saját magát is terheli. A huhogók hangját azonban gyengíti, hogy a szándéknyilatkozatot a kabinet nem önmagával, hanem az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal kötötte meg. Mindez garanciát jelenthet arra, hogy valóban új fejezet kezdődhet a kormány és a pénzintézetek viszonyában.
