Andreas Treichl, az Erste Bank vezérigazgatója azt közölte, hogy az EBRD és a magyar állam is 15 százalékos tulajdonrészhez jut tőkeemeléssel.
Orbán Viktor azonban azt is megjegyezte: a megállapodás rögzíti, hogy átvilágítják az Erste Bank Hungaryt, a kormány szándéka, hogy 15 százalékos tulajdonrészt szerezzen a bankban, „feltéve, ha meg tudunk állapodni az árban” és „a végén a tárgyalások a részletkérdésekben stimmelnek majd”.
Az ügyfélszám, fiók- és a bankautomaták (ATM-ek) száma alapján az Erste Bank Hungary a magyar bankpiac három legnagyobb szereplője közé tartozik. Az Erste Bank a lakossági hitelpiacon 15,5 százalékos részesedést ért el 2013 végére. A lakossági megtakarítások területén tavaly a piaci hányada 10,8 százalékra nőtt.
Az Erste Bank Hungary ügyfeleit 128 fiókján, valamint 420 bankjegykiadó automatáján keresztül szolgálja ki, melyet több mint 2000 kártyaelfogadó hely egészít ki. Leányvállalatain keresztül az Erste Bank Hungary a pénzügyi szolgáltatások teljes skáláját lefedi. A bank 900 ezer ügyféllel, közel háromezer munkavállalóval rendelkezik.
A miniszterelnök bejelentette azt is, hogy a megállapodás értelmében a kormány 2016–17-ben jelentősen csökkenti a bankadót és az adónem mérséklését 2018–19-ben is folytatja. Kérdésre válaszolva arról is beszámolt, hogy a bankadó 2016-ban 60 milliárd forinttal csökken, alacsonyabb lesz az adókulcs, illetve változik az adó kiszámításának alapja is.
Orbán Viktor elmondta: 2017-ben ennél enyhébb bankadó-csökkentés lehet, és a megállapodás szerint a kormány ezután is törekedni fog arra, hogy „az Európában bevett mértékhez közelítsen” a magyar bankadó mértéke, mert az első kétéves csökkentés után „még mindig első helyen leszünk valahol Szlovákia előtt”.
A miniszterelnök aláhúzta: a megállapodás 2016–2017-re számszerűen is tartalmazza, hogy mennyivel csökken majd a bankadó, az azt követő két évre (2018–2019-re) vonatkozóan pedig rögzítették a kormány további csökkentési szándékát.
Mint mondta, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter „hosszú heteken keresztül végzett számításokat”, és úgy látják, hogy a magyar gazdaság teherbíró képessége, növekedési potenciálja lehetővé teszi, hogy a költségvetés – a maastrichti kritériumokat betartva – „elviselje” ezt az alacsonyabb bankadót.