Piszkos bónuszok

Az ápolók és egészségügyi dolgozók közül sokan annyi pénzért dolgoznak egész évben, mint amennyit más jutalomként kap a fizetése mellé.

Nekem azt tanították a szüleim, hogy a rám bízott feladatokat mindig a legjobb tudásom szerint végezzem el. Sőt, törekedjek arra, hogy kicsit még annál is jobban. Gyerekként még dühös az ember, ha néha ház körüli munkákat kell végeznie, középiskolásként is csak az lebeg a szeme előtt, hogy bekerülhessen egy jobb egyetemre. Szerencsés esetben ott már nemcsak azért teljesít kiemelkedően, hogy túléljen egy-egy vizsgaidőszakot, hanem azért, mert már magától is csak ezt fogadja el. A munka világába lépve pedig a mindennapok természetes részévé válik az a habitus, hogy nem kizárólag a pénzért dolgozunk. Persze nem mindenkinél

A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára nemrég kotyogta ki, hogy – egy március elején, csendben megjelent kormányhatározatnak köszönhetően – a napokban négyhavi fizetésüknek megfelelő bónuszt kaptak a pályázati intézményrendszer azon munkatársai, akik az uniós források kifizetésével foglalkoznak. Ráadásul év végén újabb négyhavi összegre számíthatnak. Később az is kiderült, az érintett 2200 kormánytisztviselő mintegy hárommilliárd forintos juttatásban részesül. A hivatalos magyarázat szerint így ösztönzik őket arra, hogy az ország rendelkezésére álló forrásokat minél nagyobb arányban sikerüljön lehívni.

Valójában régen rossz, ha fejenként csaknem 1,4 millió forinttal kell „ösztönözni” valakit arra, hogy rendesen elvégezze azt a munkát, amire szerződött. Vérlázító – ez az egyetlen jelző, amelyet a nyomdafesték elbír azok közül, amelyek elsőként eszembe jutottak a hír kapcsán. Csepreghy Nándor – akire mostanában a magyarázkodó szerepét osztották – azzal indokolta a jutalmakat, hogy már a határidő előtt elérte a kifizetések értéke az előírt szintet. A Portfolio.hu ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a május 31-i határidő után érdekes módon azonnal visszaesett az uniós támogatások kifizetésének üteme. A szakportál ebből arra következtet, hogy éppen a bónuszok megszerzése miatt pörgették fel az uniós pénzek kifizetését.

Véletlen egybeesés, de számomra szimbolikus: mindez éppen abban az időszakban zajlott, amikor utcára vonultak az ápolók és az egészségügyi dolgozók, akik közül sokan annyi pénzért dolgoznak egész évben, mint amennyit más jutalomként kap a fizetése mellé. A híreket olvasva nem csak a fekete köpenyben tiltakozó ápolók érezhetik most azt, hogy ezek a bónuszok morálisan bepiszkolódtak. Mivel közben a Miniszterelnökségen is rájöttek, hogy vékony jégre tévedt a helyettes államtitkár, kiadtak egy közleményt, amely viszont tovább gyengítette az amúgy sem túl fényes kommunikációs helyzetet. Ebben többek között azt írták, „a fejlesztési területen dolgozó minisztériumi alkalmazottaknak megközelítőleg kétszer annyit kell dolgozniuk, mint tavaly”. Ezek szerint vagy most dolgoznak napi 16 órát az érintett sztahanovisták, vagy eddig dolgoztak napi négyet. Egyik opció sem vehető komolyan, így marad az, hogy ostobának nézik azokat a választópolgárokat, akiknek az adóforintjaiból fizetik a jutalmakat.

Utóbbit erősíti a keddi közlemény azon része, amelyben leszögezik, hogy „több munkáért több fizetés jár”, miközben Lázár János az általa irányított Miniszterelnökségen bevezetett napi 10 órás munkarend kapcsán másfél éve még arról beszélt, hogy „minden munkatársával együtt a jövőben is azon dolgoznak – ha kell, akkor nem napi tíz, hanem tizenkét órán át –, hogy Magyarország Közép-Európa legdinamikusabban fejlődő országa legyen”. Ha eddig ment bónusz nélkül, akkor talán ezután is menni fog.