Elherdált védjegy

Nehéz idők járnak Németországra.

Nehéz idők járnak Németországra. Az elmúlt hetekben, hónapokban a migránsügyben tett, egymásnak sokszor ellentmondó nyilatkozatokkal gyakorlatilag bohócot csináltak magukból az ország vezetői, kiváltva ezzel a közvélemény erős kritikáját. A hét elején újabb bomba robbant: a világ egyik legnagyobb autóipari konszernje, a német Volkswagen AG vásárlók millióit verte át. Az Egyesült Államok környezetvédelmi hatósága, az EPA hozta nyilvánosságra, hogy a gyártó olyan szoftvert telepített dízelüzemű járműveibe, amelynek segítségével kijátszhatók a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó előírások. Ezek a típusok közúton a megengedettnél akár negyvenszer több nitrogén-oxidot bocsátanak ki. A kiszabható bírság elérheti a 18 milliárd dollárt. Később az autógyár elismerte, csaknem 11 millió jármű érintett a manipulációban, azaz több mint valószínű, hogy az európai és távol-keleti piacokra is jutott a kifogásolható autókból.Hogy a migránsügy és a VW-botrány közül melyik árt többet, nehéz lenne megmondani, az ugyanakkor látható: óriási presztízsveszteség fenyegeti a második világháború utáni társadalmi és gazdasági talpra állással a világ megbecsülését kivívó országot. Míg azonban előbbi kérdésben – legyünk jóhiszeműek – rossz helyzetfelismerésről lehet beszélni, a VW-botránnyal a német iparba vetett hit mellett a jó erkölcs is megkérdőjeleződik. A „Made in Germany” védjegy elárultatott, az ügy rendezésére tett eddigi megnyilvánulások pedig nem túl biztatók.A botrányokhoz nem szokott országban az első vezéráldozatra tegnapig délutánig kellett várni; Martin Winterkorn VW-vezér a felügyelőbizottság ülése után, valószínűleg nem önszántából mondott le. Egy nappal korábban esetleges távozása kapcsán – bedobva egy logikai bukfencet és sűrű bocsánatkéréseket az átverésért – úgy érvelt, nem volna szerencsés, ha pár ember hibáját 600 ezer másik munkavállaló szenvedné el. A felelősség azonban aligha áll meg a gépipari konszern kapujánál, a hírek szerint ugyanis Berlin és Brüsszel is tudott a visszaélésekről. A Die Welt arról írt, hogy egy képviselői kérdésre válaszul a közlekedési minisztérium megerősítette az Európai Bizottság észrevételeit, miszerint még nem sikerült a károsanyag-kibocsátási értékek manipulációjára szolgáló berendezéseket kiszorítaniuk. Mindezek tükrében Angela Merkel megszólalása az ügyben aligha tekinthető többnek, mint pótcselekvésnek: a német kancellár a már jól ismert szigorú arckifejezéssel állt a kamerák elé, teljes átláthatóságot követelve. Hasonlóan pótcselekvésgyanús Alexander Dobrindt közlekedési miniszter kijelentése is, miszerint jelenleg nincs arra utaló jel, hogy más autógyártók is érintettek lennének.A társaság körül kirobbant botrány ráadásul jócskán túlmutat önmagán: joggal merül fel a kérdés, hogy egyáltalán van-e olyan autógyár Németországban vagy bárhol a világon, amely nem alkalmaz hasonlóan tisztességtelen praktikákat a kiéleződő versenyben. Nem lehet figyelmen kívül hagyni az ügy esetleges magyar vonatkozásait sem, a 600 ezer munkavállalóból ugyanis 13 ezer a cégcsoporthoz tartozó győri Audi Hungáriának dolgozik. Ez az üzem látja el motorokkal a cégcsoport számos márkáját, a VW és az Audi mellett a Seatot, a Skodát és a Lamborghinit. Különösen nagy lehet a baj, ha a botrány átterjed a Kecskeméten üzemmel rendelkező Mercedesre, az ott gyártott felső kategóriás modellek fő felvevőpiaca ugyanis az Egyesült Államok. Van ok izgalomra, az EPA ugyanis már jelezte: kiterjeszti a vizsgálatot az összes gyártóra és több uniós ország is hasonló lépést fontolgat.