Fizessenek csak a multik! A rendszerváltás óta úgyis nekik jutott minden kedvezmény és támogatás. Emlékeim szerint néhány éve a Fidesz e felkiáltással indult csatába a nagy nemzetközi cégek ellen. Ám az állami támogatások elosztásánál mégiscsak azt látjuk: leginkább azok a külföldi vállalatok jutottak a milliárdokhoz, amelyek a munkaerőt nagyon olcsón foglalkoztatják, miközben a hasznot kiviszik az országból. Például az idetelepült német autógyárak is folyamatosan élvezhették, élvezhetik az Orbán-kormány kegyeit. Amire persze magyarázatul szolgál, hogy a magyar exportbevétel minden ötödik forintját, az ipari termelés 20 százalékát a járműipar adja. Ezek után nem is jöhetett volna rosszabbul a néhány hete kirobbant Volkswagen-botrány. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egyből közölte, a kormány csökkenteni akarja a gazdaság egyoldalú függését az autóipari teljesítmények hullámzásától, ezért más ágazatok bővítésére törekszik, mint a gyógyszeripar, az orvosi műszerek, a gépipari alkatrészek gyártása vagy az informatika.
Erre bombaként robbant tegnap a hír, hogy az állam az eddigi csaknem 23 milliárd után újabb 6 milliárd forinttal támogatja az Audi motorgyárának fejlesztését. Azét az Audiét, amelynek győri gyárában több mint 3 millió darabot gyártottak a 11 millió manipulált motorból. Ami miatt a Made in Germany ma nem a legjobb hívószó a világban. Persze értjük, hogy már régóta tárgyalhattak a felek a beruházásról, s tudjuk: nagy a kiszolgáltatottság, ha a német gazdaság tüsszent, a hazai rögtön ágynak dől. Ám miközben a kormány folyamatosan a „magyar érdekről” beszél, addig a vissza nem térítendő milliárdokat továbbra is a saját profitjukkal foglalkozó multikba önti. Ha megnézzük a nagyvállalatokkal kötött stratégiai partnerségi megállapodásokat, zömükben külföldi cégeket találhatunk a névsorban. Az utóbbi évek legnagyobb állami támogatásai is az Audi mellett a Mercedest, a Hankook Tire-t és az Opelt találták meg 22,15, 7,67 és 6,1 milliárd forint értékben. Amelyek „hálából” kiviszik a pénzt az országból: az Audi és a Mercedes több mint 900 milliárd forintot vett fel osztalékként az elmúlt néhány évben. Eközben a magyar beszállítók csupán csavarokat, öntvényeket szállíthatnak az autógyáraknak, csupa olyan alkatrészt, amelyeken minimális haszon van.
Alapvető gond, hogy a kormány az összeszerelésben látja az ország boldogulását ahelyett, hogy a szürkeállomány-igényes ágazatokra adna több forrást, vagy az ország természeti, gazdaságtörténeti hagyományaihoz igazítaná a kitörési lehetőséget. Hiszen lehetnénk Európa biokertje, amelynek termékei kapósak lehetnének Nyugat-Európában. De komoly tőkével támogathatná azokat az informatikai cégeket is, amelyek a világban piacképes termékeket tudnának előállítani. Tavaly ilyenkor arról nyilatkozott lapunknak az informatikai szövetség főtitkára, hogy néhány év alatt több száz milliárdos bevételt hozna az országnak az ágazat fejlesztése. De nem kell túlságosan eltávolodnunk a járműgyártástól sem: a rendszerváltoztatás előtt Európa legnagyobb buszgyártó nemzete voltunk, de az állam hagyta elvérezni ezt az ágazatot is. Ennek ellenére ma is vannak hazai gyártók, csak épp nem tudnak labdába rúgni a közbeszerzéseken – ahol még az offshore hátterű cégeknek is több esélyük van, mint a magyarnak.
A kormány igazán gyorsan tud cselekedni, ha kinevezésekről, egy új, soha nem látott minisztérium – mint Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodája – felállításáról, vagy egy hungarikumnak számító adó kivetéséről van szó. Miért ne lehetne most már hasonló gyorsasággal állítani a váltón, s a további milliárdokkal a versenyképes, magyar tulajdonú cégeket támogatni?
