Végkielégített bürokrácia

Erősen kétséges, hogy intézmények bezárásával csökkenthető-e a bürokrácia.

Nem létező intézményekben nincs bürokrácia. Logikusnak tetsző kijelentés, de nem lepődnénk meg, ha rendkívül kreatív kormányunk megcáfolná – ha elméletben nem is, legalább gyakorlatban. Mindenesetre a 73 háttérintézmény, költségvetési szerv megszüntetését, illetve beolvasztását a bürokrácia elleni küzdelem szándékával indokolja a kormány, s az indulat felemelő és nemes voltát nincs okunk megkérdőjelezni. Halovány kétségeink azért vannak, bár lehet, csak a fantáziátlanságunk az oka, hogy fel nem foghatjuk, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet jogutód nélküli megszüntetésével minő régóta tologatott aktahegyeket sikerül lebontani. Kinek származik haszna belőle? Mert a magyar kultúrának bizonyosan nem. Ugyanakkor egy ilyen akció arra is jó, hogy rádöbbenjünk, mily számos száz- és százmilliókat felemésztő állami intézmény van, amelyeknek feladatairól, tevékenységéről fogalmunk nincs, létezésükről is csak akkor szerzünk tudomást, amikor épp be akarják zárni őket. Ezért reménytelen vállalkozás volna mind a 73 cégről véleményt mondani, de annyit jó eséllyel gyaníthatunk, hogy nem mindegyik megszüntetése mögött húzódnak közérdekű, ésszerű megfontolások.

Erősen kétséges, hogy intézmények bezárásával csökkenthető-e a bürokrácia. Valóban, vannak hivatalok, amelyek egy ügyintézési folyamatban szükségtelen állomásként szerepelnek, de attól, hogy beolvasztják őket egy másik hivatalba, a döntések nem feltétlenül lesznek gyorsabbak és felelősségteljesebbek. Ugyanis a bürokrácia legfőbb okozója az, hogy a bürokraták nem merik a döntések felelősségét vállalni. Vagy egyáltalán nem döntenek, vagy igyekeznek elkenni, áthárítani a felelősséget. Tehát a bürokrácia úgy csökkenthető, ha egyértelműen és világosan kijelölik a hivatalok és a hivatalnokok feladatait, illetékességi – és felelősségi – körét. A bürokráciát táplálja a túlszabályozás, a túl sok, egymásnak ellentmondó, egymást kioltó, többféleképpen értelmezhető törvény. A bezárás vagy az átköltöztetés ezen nem segít, mert az ügyek megmaradnak, azokat továbbra is meg kéne oldani, s csak azután lezárni. A megszűnő vagy átalakítandó intézmények listája még nem végleges. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint csak annyi biztos, hogy megmarad a rendőrség, a honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ és a Szociális Főigazgatóság. És egészen biztosan megmarad a bürokrácia is – ezt már mi tesszük hozzá. Hiszen ha a kizárólag a pedagógusok vegzálásával foglalatoskodó Klik változatlanul fennmarad, az garancia a legstupidabb bürokrácia továbbélésére.

A bürokrácia elleni kormányzati küzdelem eme lépése legalább tízezer munkahely megszűnésével jár a közszférában. A kormány gondoskodni szeretne az elküldött emberekről is, jobban mondva arról, hogy ha már egyszer sikerült őket az állami hivatalból kibillenteni, ne menjenek vissza. Egy előterjesztésben szerepel: „Ezért olyan javaslat kidolgozása indokolt, amely biztosítja, hogy egyes, a közszférából történő önkéntes távozás esetében az érintett köztisztviselő a neki egyébként járó vagy nem járó végkielégítés összegét jelentősen meghaladó egyszeri juttatásban részesüljön. A végkielégítés esetében ennek összege akár a végkielégítés 3-4-szeresét is elérhetné.” Ezt azok kaphatnák, akik vállalják, hogy hat évig távol tartják magukat a közszférától. Eddig minden kormány meghirdette a bürokráciacsökkentés programját. Eddig minden kormány alatt jelentősen nőtt és erősödött a bürokrácia. Izgatottan várjuk a fejleményeket.