A címben szereplő betegség az anyagcsere zavarából adódik. A régmúltban a gazdagok betegségének nevezték, mert olyan ételek és italok fogyasztása nyomán alakult ki, amelyre a köznépnek nem volt pénze. Csak remélni tudjuk, hogy a kormány és a miniszterelnök informális tanácsadójának nevezett Habony Árpád nem szenved semmilyen betegségben, de hogy pénze lenne rá azt összeszedni, az az életmódjáról megjelent hírek, fényképek és videofelvételek tanúsága szerint nem kétséges. Épp csak azt nem tudni pontosan, mi az ötletember jólétének forrása, mert hivatalosan nem foglalkoztatja őt a kormány, azonban ilyen-olyan cégekben felvetődik a neve.
A sajtó egy része – köztük lapunk is – hónapok óta tartó sziszifuszi munkával igyekszik kirajzolni egy képet arról, miként épül fel a letelepedési államkötvényként ismert üzlet háttere. Úgy tűnik, a Heti Válasz most megtalálta a kirakós egy újabb darabját – Habony Árpád személyében. A zsíros haszonnal kecsegtető üzlet lényege, ha egy külföldi, Európai Unión kívüli állampolgár 300 ezer euró értékben, vagyis 93 millió forintért letelepedési állampapírt vesz, fél év után megkapja a letelepedési engedélyt, amellyel szabadon mozoghat a schengeni övezetben. A külföldi számára ez befektetés is, hiszen öt év múlva visszakapja a pénzét. Más országoknak, például Új-Zélandnak, Kanadának, az Egyesült Államoknak, Bulgáriának, Görögországnak és Spanyolországnak is van hasonló programja, a magyar konstrukció ugyanakkor hungarikumnak számít: a kötvényt csak és kizárólag közvetítő cégeken keresztül lehet lejegyezni. Jelenleg hat ilyen vállalkozás kapott engedélyt, amelyek egy kivételével offshore helyszíneknek nevezett országokban vannak bejegyezve, mint a Kajmán-szigetek, Liechtenstein, Málta és Ciprus. A nemzetközi kötvénypiacokon is furcsának tűnhet, hogy miért adóparadicsomokban bejegyzett cégek értékesítik a bizalom bástyájának számító állampapírokat, ellenőrizhetetlen tulajdonosi háttérrel, és fegyelmezetlen adófizetési morállal felvértezve. Az is beszédes, hogy a cégek többsége az Országgyűlés még Rogán Antal vezette gazdasági bizottságától kapott forgalmazási engedélyt. Pályázat természetesen nem volt meghirdetve, a vállalkozók „saját maguk jelentkeztek a programra”. Sőt, ha nem sikerült valamilyen igazolást idejében beszerezni, Rogán Antal még azt a szívességet is megtette, hogy visszadátumoztatta a dokumentumokat, ahogyan ez két liechtensteini cég esetében történt. Nagy tétje van a letelepedési üzletnek, hiszen egy darab kötvény értékesítéséből 23–27 millió forint bevétel származhat. A közvetítő cégek ugyanis 14–18 millió forintos díjat számítanak fel ügyletenként. De ők kebelezik be a kamatot is, amit mi, adófizetők állunk. Ez állampapíronként mintegy 9 millió forintot kóstál. A program 2013-as indulása óta 3538 külföldi vásárolt, vagyis a Rogánhoz és Habonyhoz köthető közvetítők 81–97 milliárd forintot profitálhattak. Így már érthető, miből finanszírozza a miniszteri tanácsadó a luxuséletmódját.
Az orvosi szakkönyvek szerint a „túlzott szellemi munka, a nagyfokú izgalom” is okozhat akut köszvényes rohamot. Egy telitalálat az ötös lottón is hatalmas izgalmat válthat ki, de képzeljük el, milyen hatással járhat egy közel százmilliárd forintos betétszámla valamelyik kajmán-szigeteki bankban, a jól megérdemelt szellemi munka eredményeként. A sajtóban megjelenő értesülésekről persze sokszor kiderül, hogy hírlapi kacsa, nem sok köze van a valósághoz. Így továbbra is kétséges, hogy Habony Árpád kötvényes-e.
