A külföldiek által jogellenesen használt földek visszaszerzését a kormány a büntetőjog és a polgári jog új szabályai alapján ígérte: a Btk. 349. paragrafusa a föld jogellenes megszerzését bünteti, a 2014. évi VII. törvény pedig a földek állami tulajdonba juttatására kötelezi a zsebszerződés külföldi jogosultjait. Csakhogy mindkét intézmény eleve alkalmatlan arra, hogy a föld jogtalan „birtokosát” akár egy hektár visszaadására is kényszerítse.
Ráadásul az érintett, Magyarországon gazdálkodó külföldi – leginkább osztrák – gazdák a zsebszerződéseket megsemmisítő jogszabály miatt Brüsszelhez fordultak, és arra várnak, hogy az Európai Unió fúrja meg a magyar földforgalmi törvényt. Szakértők szerint meg is van annak az esélye, hogy Brüsszel végül a külföldi gazdák számára kedvező döntést hoz majd. Magyarország fellebbezése esetén az ügy eljuthat az EU legfelsőbb igazságszolgáltatási szervéhez, az Európai Bírósághoz. Évek kellenek tehát ahhoz, hogy a jogerős döntés megszülessen. Amennyiben pedig az állami földek eladása során kialakult árakat vesszük alapul, Magyarországot legalább 180 milliárd forint közpénz kifizetésére is kötelezhetik. A pénzt előreláthatóan azok a külföldi gazdálkodók kapják majd, akik a zsebszerződés megkötésekor annyi bérleti díjat fizettek ki – akár 99 évre –, amennyi lényegében a földek vételárával volt azonos.
