Valódi tiszteletet!

Jobban kifejezte volna a tiszteletet, ha nem az inflációhoz igazítaná a kormány a nyugdíjemelést.

Jó, bár nem váratlan hírt jelentett be a minap a miniszterelnök. Orbán Viktor az Idősek Tanácsának keddi ülését követően beszélt arról, hogy nem a jövő évi költségvetésben szereplő 0,9 százalékkal, hanem 1,6 százalékkal emelik januártól a nyugdíj összegét. Ráadásként karácsony környékén minden időskorúnak egységesen tízezer forintos Erzsébet-utalvánnyal is kedveskedik a kormány. Ez utóbbiról szólva Orbán Viktor kijelentette, egy gesztusról, a nyugdíjasok iránti tisztelet kifejezéséről van szó. Vélhetően jobban örültek volna az idős emberek, ha utalvány helyett készpénzben kapják a juttatást, s maguk dönthetnék el, hogy azt milyen célra akarják elkölteni. Persze akkor az utalványok nem növelnék a baráti élelmiszerláncok karácsonyi bevételét.

Annál is inkább hasznos lett volna a készpénzjuttatás, és jobban kifejezte volna a tiszteletet, ha nem kizárólag az inflációhoz igazítaná a kormány a nyugdíjemelést, hanem figyelembe venné, hogy a nyugdíjasok vásárlókosara egészen más összetételű, mint az átlagos polgáré. Sokkal több benne az élelmiszer, és kiugróan magas a gyógyszerre költött összeg. A jelenlegi rendszerben ugyanis előfordulhat, hogy elmarad az időseket érintő inflációtól a nyugdíjnövekedés mértéke, pedig ezt a kötelezettséget a törvény írja elő.

S hiába van meg szavakban a tisztelet, ha közben a miniszterelnök elhallgatja: a jövőre beígért, kifejezetten magas béremeléshez képest alamizsnának tűnik a most bejelentett nagyobb összegű nyugdíj-kiegészítés. Ahogy azt is elfelejtette megemlíteni, hogy azok, akik már most is nyugdíjasok, egyre inkább lemaradnak azokhoz képest, akik csak a jövőben – a most megemelt béreknek köszönhetően – jóval nagyobb összeget kapnak majd idős korukra. A tisztelet akkor sem mutatkozik meg, amikor a jövőbeli nyugdíjasoknak tett ígéretet kellene betartani: azaz létrehozni az egyéni nyugdíjszámlákat, ahol személyre szólóan lehetne nyilvántartani a befizetéseket, s ahol mindenki láthatná, pontosan hogyan is áll a számlája.

Érthető persze az igyekezet, hogy – elődjeihez hasonlóan – elnyerje a legnagyobb szavazóbázis támogatását a kormány, hiszen ha minden nyugdíjszerű ellátásban részesülőt figyelembe veszünk, 2,7-2,8 millió fős tömeget érint a most bejelentett intézkedés. Az ő szavazatuknak pedig komoly súlya lehet a másfél év múlva esedékes választásokon. Első pillantásra érthetetlen is, hogy miért csak 1,6 százalékos emelést ígért a kormányfő, amikor a jegybank számításai szerint is valahol 2-2,5 százalék között várható a jövő évi infláció, amelyhez igazítják a nyugdíjemelést az érvényben lévő törvények értelmében.

Ha azonban figyelembe vesszük, hogy minden év novemberében az inflációhoz kell igazítani a nyugdíjakat, akkor világossá válik, hogy a 2017 novemberében kiutalandó, egész évre visszamenőleges emelés néhány tízezer forintja nagyobb nyomot hagy majd a nyugdíjas választóban a szavazás előtt néhány hónappal, mint ha havonta kapna valamivel nagyobb összeget az év elejétől.

Mindeközben úgy tűnik, nyugdíjügyben ez a kormány sem bátrabb elődeinél. Hiszen tisztában kell lennie azzal, hogy a jelenlegi rendszer legkésőbb akkor omlik majd össze, amikor a múlt század hetvenes éveiben születettek nyugállományba vonulnak. Ennek ellenére mostanáig mégsem hoztak létre egy fenntartható új nyugdíjrendszert.

Nem tudni persze, mi zajlik a színfalak mögött, így csak remélni tudjuk, hogy gőzerővel dolgoznak a rendszer megújításán, illetve azon, hogy az uniós támogatások elapadását követően dinamikusan tudjon fejlődni a gazdaság, valamiből ugyanis ki kell pótolni a nyugdíjkassza várható súlyos hiányát. Mert ha nem, úgy a Jóisten irgalmazzon azoknak, akik még tizenöt-húsz év múlva is az állami nyugdíjból szeretnének életben maradni. Bármekkora is a tisztelet ugyanis, abból megélni nem lehet.