Túlélési taktika

Nem kis bűvésztrükköt kíván bemutatni Donald Trump elnök első, folyamatban lévő nemzetközi körútjával.

Mivel azonban az egész ügynek a velejét az Oroszországhoz fűződő viszony adja, pontosabban az, hogy Trump választási győzelmét, hatalomra kerülését mennyiben segítette elő a Kreml, teljesen kézenfekvő, ha ellenlépésként az Egyesült Államok hagyományos szövetségeseivel parolázva-üzletelve gyűjt most erőt. Mi tagadás, ha „csak” az elnök zsidó származású veje, Jared Kushner által letárgyalt 110 – hosszú távon 350 – milliárd dollár keretösszegű szaúdi fegyverüzletet nézzük, nehéz elképzelni, hogy az erőfeszítés hasztalan maradjon. Hasonlóképpen ne legyünk meglepve, ha útjának ma kezdődő izraeli állomásán is valamilyen gesztussal rukkolna elő, amire aztán a palesztin hatóság elnökével készült közös fotóval ragaszt szépségtapaszt. A Siratófalhoz például biztosan elzarándokol, amire elődei közül – tekintettel arra, hogy megszállt területen van – még senki nem vállalkozott. Az amerikai szavazók között egyre növekvő súlyú katolikus latinok Trumpról alkotott, alapvetően negatív képén az argentin pápa audienciája javíthat. Végül, de nem utolsósorban a csütörtöki „bemutatkozó” NATO-csúcs arra kínál alkalmat, hogy az eddigi számos korrekciós nyilatkozat után a szövetségesek egy hús-vér Trumptól is hallhassák: fontosnak tartja a szervezetet. Az elnököt, aki nyers fenyegetéseivel, kiszámíthatatlanságával mellesleg mindenkinél hatékonyabban ösztönözte védelmi költségvetéseik emelésére az európai szövetségeseket, végleg befogadhatja a Washingtonban roppant befolyásos atlantista közösség.