Ahogy szombaton beszámoltunk róla, a Fidesz hatéves kormányzása alatt másfélszer több állami támogatást adott a nagyvállalatoknak, mint a szocialista kabinetek, szintén hatéves működést figyelembe véve. (Pedig Orbánék szerint a szocialisták voltak a multik barátjai, míg a Fidesz a kisvállalkozók pártján áll.) Ma már ott tartunk, hogy 11 millió forintos támogatást ad a kormány egy nagyvállalatnak, ha új munkahelyet hoz létre, vagyis évekre előre kifizeti a munkás bérét, amelyről egy kisvállalkozó csak álmodozhat. Az átlagfizetésekkel számolva, az államnak 15 év múlva jönne vissza ez a pénz, a cégek által, a bérek után fizetett adók és járulékok formájában. Addigra pedig már nagy valószínűség szerint robotok végzik majd az összeszerelés legtöbb folyamatát!
Közgazdasági értelemben helyes a külföldi cégek támogatása, ha nagyobb hozzáadott értékű és új beruházást valósít meg. (Ilyen például a Bosch tervezési részlege – ilyen is van! –, ahol több száz mérnököt foglalkoztat a német multi Budapesten, értelemszerűen az átlagbérek fölötti fizetéssel.) A már megtelepedett összeszerelő üzemeket azonban nem érdemes támogatni; ezek a cégek azért bővítenek, mert egyre nagyobb a kereslet a termékeik iránt. A kormány mégis saját sikerének és nem a világpiaci konjunktúrának tulajdonítja, hogy az autógyártók többet termelnek. Amit tehát, állítják maguk az érintettek, akkor is megtennének – tehát akkor is bővítenék a magyarországi gyáraik kapacitását –, ha egy fillér állami támogatást sem kapnának. De ahogy lapunknak elmondták: miért is ugranának el az ingyenpénz elől?
