Miközben a döntéshozók többezernyi trafik lefóliázásával védik meg a gyermeki lelkületet egy doboz cigaretta vagy öngyújtó látványától, és a család érdekében betiltják a vasárnapi plázázást, addig a televíziós csatornák éveken át onthatják magukból a szennyet este kilenckor, főműsoridőben. Akkor, amikor az erkölcsileg és értékrendjüket tekintve még leginkább formálható kamaszok szinte kivétel nélkül a tévé előtt ülnek.
A médiahatóságnak három nap és országos közfelháborodás kellett ahhoz, hogy eljárást indítson az ügyben. A dagadó botrány hatására a TV2 is megvilágosodott, most már vizsgálják a „Gábor csábítását”. Ám ez a lényegen nem változtat: a műsort már hónapokkal ezelőtt leforgatták, így a férfi kizárása megvalósíthatatlan, a Médiatanács eljárásának határideje pedig negyven nap, vagyis mire a vizsgálatot lezárják, valószínűleg a műsor valamennyi része adásba kerül.
Egy kisgyermeket a szülők még meg tudnak védeni az ilyen műsorok káros hatásaitól, egy kamaszt azonban már kevésbé. Ha van olyan terület, ahol tenni kellene végre valamit a gyerekekre ömlő erkölcsi fertő és az agresszivitás ellen, az a televízió világa. A jogi eszközök megvannak hozzá, csak élni kell velük. Ha ez nem történik meg, ne csodálkozzunk majd, hogy milyen lesz a következő generáció erkölcsi értékrendje.
