S bár Peking ezt következetesen tagadja, a gazdasági-pénzügyi együttműködésen az OBOR stratégiája túlmutat. A 2014-ben megalapított Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank (AIIB), a kelet-közép-európai országok és Kína közötti kooperációt támogató 16+1 Együttműködés arra utal, hogy gőzerővel készül a Kelet-központú világ saját intézményrendszere.
Magyarország ebben a folyamatban egyre fontosabb szerepet játszik. Ha fenntartásokkal is kell kezelnünk a kormánykommunikáció állítását, miszerint hazánk Kína legfontosabb partnere a régióban, a keleti nagyhatalom nyilván értékeli a magyar kormány lelkesedését. A hétvégén Hszi Csinping kínai államfő Pekingben személyesen is fogadta Orbán Viktort, s aláírták a két ország közötti stratégiai partnerségről szóló megállapodást, amiért a magyar fél évek óta lobbizott. A korábban temetett Budapest–Belgrád-vasútvonal esélyei is jelentősen javultak. A visszafizetendő kínai hitelből épülő beruházást korábban stoppoló Brüsszel a lapunk által megszerzett dokumentumok szerint hamarosan zöld jelzést adhat. Magyarország ősszel szervezi meg a 16+1 Együttműködés idei csúcstalálkozóját, s a hírek szerint a beruházás első kapavágását az eseményre időzítené a kormány.
Azért pár kérdésre még várjuk meg a választ! Elsőként arra: ha megindul Magyarországra a keleti tőke, abból Pekingen kívül vajon a magyar társadalom vagy csak pár szerencsés döntéshozó profitál majd? Sajnos a Budapest–Belgrád-vasútvonalból egyelőre csak annyit látni, hogy a keleti hitel felhasználása nem történik majd átláthatóan, ugyanakkor mindenképpen vissza kell fizetnünk. A világrend átalakulása ráadásul nem csak pénzkérdés. Politikai elitünktől azonban felesleges elvárni a globális tudatot. Félő, hogy bolyongó komphajó maradunk, ami mindig éppen ott horgonyoz le, ahonnan a kapitány és legénysége a legtöbb pénzt reméli.
