A nukleáris és a naperőművi átlagos termelése meghaladta a tavalyi azonos időszakét, a gáztüzelésű erőművek közül a korszerű kombinált ciklusúak (CCGT) végig magas kihasználtsággal üzemeltek, míg az alacsonyabb hatékonyságúak kihasználtságát az határozta meg, hogy a villamosenergia rendszer szabályozásához mikor volt szükség az áramukra. A Gönyűi Erőmű és a Dunamenti G3 mellett a Csepeli Erőmű és a BERT is majdnem minden nap termelt.
A hazai termelés 49 százalékát nukleáris, 16 százalékát korszerű CCGT, 15 százalékát lignit, 5 százalékát az alacsonyabb hatékonyságú CCGT egységek adták. A csúcsidőszakban kedvező időjárás esetén a napenergia erőművek teljesítménye a 800-1000 megawattot is meghaladta.
Ausztria és Szlovákia felől csökkent az import az előző hónapokhoz képest, egyes napokon még nettó exportőr is volt Magyarország az északi szomszédaival szemben. Szeptemberben a hazai és az ausztriai piacról importált másnapi források ára között gyakran alakultak ki jelentős különbségek. A legnagyobb eltérések a hazainál magasabb osztrák DAM (másnapi) árak kialakulásához köthetők.
A földgáz európai piacát befolyásolta, hogy – mint egy évvel előtte is – viszonylag enyhe volt az időjárás. Csak a hónap utolsó hetében esett a hőmérséklet, akkor viszont mintegy 6 fokkal. Így a szeptember 25-ig tapasztalt 170 gigawattórás (GWh) napi átlagos hazai fogyasztás 220 GWh-ra nőtt szeptember 26. és 30. között. A csúcsnapi felhasználás a hónap utolsó napjára esett, 241 GWh volt, de
a havi fogyasztás így közel 6 százalékkal, az erőművi termelés pedig 4 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál.
Szeptemberben mintegy 9 százalékkal csökkent a nettó gázimport az előző hónaphoz, és 28 százalékkal a tavalyihoz képest. Mivel közeledett a betárolási szezon vége, és már magas volt tárolók töltöttsége, a betárolt mennyiség több mint a harmadával volt kisebb az augusztusinál.
A teljes cikket ITT olvashatja tovább.
Már nem fogyasztáscsökkentő tényező a koronavírus-járvány
Szeptemberben már mérséklődött a koronavírus-járvány áramfogyasztásra kifejtett hatása, Európában mindössze 1,1 százalékkal volt alacsonyabb a nettó fogyasztás, mint az előző év azonos időszakában – áll a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal elemzésében.
Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.
