A további fedések létét a kanadai MOST űrtávcső megfigyelései igazolták, ezek alapján pedig a bolygó sugara 2,5 földsugárnak adódott. A tömeg és sugár alapján a HIP 116454b az exobolygók legnépesebb családjába, a szuperföldek osztályba tartozik, és vagy egy nagyrészt vízből, kisebbrészt kőzetből álló vízbolygóval, vagy egy részben gázburokból álló minineptunusszal van dolgunk.
A Kepler űrtávcső ezzel a felfedezéssel (is) igazolta, hogy van létjogosultsága a K2 küldetésnek. Amellett, hogy az eredeti mezőnél sokkal változatosabb célpontok közül lehet váltogatni, az ilyen, viszonylag fényes és közeli csillagok körüli bolygók felfedezése megnyitja majd az utat a bolygók részletes vizsgálata előtt is, a később elkészülő, nagyobb műszerek segítségével. Különösen igaz ez a kis kőzetbolygók és a nagy jég- és gázbolygók közti átmenetet képező, a Naprendszerben nem létező szuperföldek megismerésére.
