Sosem látott kisbolygó-közelítés péntek este

Sosem látott eseményre kerül sor péntek este, amikor a 40-50 méter átmérőjű 2012 DA14 jelű kisbolygó 34 ezer kilométerre megközelíti bolygónkat.

Budapest: Polaris Csillagvizsgáló (20-21 óra között előadás, majd a kisbolygó megfigyelése 24 óráig)
Gyöngyös: TESCO parkoló (bemutató 19 órától)
Miskolc, Dr. Szabó Gyula Bemutató Csillagvizsgáló (18 órától előadás, majd távcsöves bemutató)
Pécs: A várostól délre az 58-as harkányi út 6-os km-nél lévő AniVet Állattartó Szaküzletnél gyülekezés távcsövekkel 20.00-tól.
Sülysáp: Csillagvizsgáló (19 órától előadás, utána bemutató)
Szarvas: Városi könyvtár (16.30-tól előadás, majd megfigyelés egy később kiválasztandó helyszínen)
Szeged: Csillagvizsgáló, 18-21 óra között a kisbolygó-közelítéshez kapcsolódó előadással, és jó idő esetén távcsöves bemutatóval várja az érdeklődőket.

Ami azonban a jelenség előnye, pont az a hátránya is, ugyanis a rendkívüli közelség több, korábban nem tapasztal nehézséget vet fel a kisbolygó észlelésével kapcsolatban. A nagy saját mozgás miatt még egy katonai látcső látómezejéből is néhány perc alatt kivándorol, nagyobb távcsövek szűkebb látómezejéből pedig egy perc alatt eltűnik. Ha ugyan megtaláltuk, ugyanis a gyors mozgás miatt gyakorlatilag percre pontosan ismernünk kell a helyzetét, különben nem fogjuk meglelni a csillagok közt rohanó fénypontot. A helyzete pedig igencsak relatív fogalom lesz. Egyrészt bolygónk gravitációs mezejében folyamatosan változni fog a kisbolygó pályája, amit a legtöbb kommersz szoftver vagy planetáriumprogram nem tud kezelni. Emiatt annyira rossz pozícióba tüntetik fel a kisbolygót, hogy ezeket használva nincs esélyünk megtalálni. A másik probléma az égitest óriási parallaxisa, ami a Debrecen–Sopron távolságban majdnem fél fok lesz. Ahhoz, hogy jó koordinátákkal dolgozzunk, mindkét hatást figyelembe kell venni. Erre többek között a Minor Planet Center és a Jet Propulsion Laboratory megfelelő oldalai alkalmasak, de távcsöves észlelői gyakorlat nélkül inkább keressünk egy közelünkben lévő bemutató csillagvizsgálót, ahol a tapasztalt észlelőknek sokkal több esélye van a sikerre.

Folytatva a közelítés krónikáját, a Coma Berenices csillagképben fél órát fog tartózkodni az égitest, és helyi idő szerint 21.30  környékén átlép a Canes Venaticibe. Ekkor még mindig 8 magnitúdó körüli fényességű lesz, de már megkezdődik halványodása. Újabb háromnegyed óra múlva már az Ursa Maiorban kell keresni, vagyis a Göncölszekér közelében, melynek rúdját 22.29 körül fogja metszeni a Bak közelében. Saját mozgása ekkor már a maximális közelítéskor tapasztalt harmadára csökken, de még mindig negyed fok lesz percenként. Fényessége 9 magnitúdóra esik, így lassan kikerül a legkisebb távcsövek hatóköréből. Este 11-re kisbolygónk átkerül a Draco csillagképbe, majd hajnali 00:40-kor az Ursa Minorban már +76 fokos deklinációnál láthatjuk. Míg az előbbi időpontban 9,5 magnitúdós lesz, ekkor már csak 10,5-11 magnitúdósnak láthatjuk, és percenként 5 ívpercet mozdul el. A távolodó és lassuló kisbolygót pirkadatig követhetjük, ekkor +86 fokos deklinációnál a Sarkcsillag közelében kell keresni, saját mozgása 1\'/perc, fényessége 12,5 magnitúdó lesz. A közelítés hatására keringési periódusa 1 évről 0,87 évre csökken, így 2014 februárjában már hiába várnánk vissza. Legközelebb 2046-ban kerül közel bolygónkhoz, de az akkori 2,5 millió kilométeres minimális távolság össze sem hasonlítható a mostanival.