A csendnek is szerepe van: különleges zenei találkozások A Hallgatás Napján

Bach és a százéves Kurtág György művei, a különleges hangzású teremin, Csalog Gábor szokatlan hangszer-összeállításai és a 20. századi zene ritkán hallható remekművei várják a közönséget november 15-én a Budapest Music Centerben. A Concerto Budapest egész napos fesztiválján hat koncerten, délelőttől estig fedezhetik fel a látogatók, hogyan kapcsolódnak egymáshoz különböző korok és zeneszerzők alkotásai.

Keller AndrásKossuth-, és Liszt Ferenc-díjas magyar hegedűművész, karmester, érdemes művész, a Keller Quartett alapítója, a Concerto Budapest zeneigazgatója, Kurtág György háromszoros Kossuth- és háromszoros Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, zongoraművész és kamarazene-tanár. Fotó: Éder Vera

A teremin hangja és Martinů különleges kamarazenéje

A délután fél kettőkor, az Opus Jazz Clubban kezdődő koncert Bohuslav Martinů művészetét állítja középpontba. A cseh zeneszerző a 20. századi zene egyik sokoldalú alakja, akinek alkotásaiban a klasszikus formák, a cseh zenei hagyományok és a modern hangzásvilág találkoznak.

A programban a Kamarazene No. 1, az 1959-ben komponált Nonett, valamint a Fantázia tereminre, oboára, vonósnégyesre és zongorára szerepel.

Utóbbi kompozíció különlegessége a teremin, amelyet a hangszerek többségével ellentétben érintés nélkül lehet megszólaltatni. A zenész két antenna közelében mozgatja a kezét, és ezekkel a mozdulatokkal szabályozza a hangmagasságot és a hangerőt. A hangszer jellegzetes, lebegő, az emberi énekhangra emlékeztető hangzása különösen izgalmasan illeszkedik Martinů kamarazenei világába.

A teremin szólamát Illényi Katica szólaltatja meg, mellette Lenka Petrović hárfaművész, Nagy Mira zongoraművész és a Concerto Budapest zenészei lépnek fel. Keller András szerint Martinů azok közé a kivételes tehetségű zeneszerzők közé tartozik, akiknek művei a jelenleginél jóval nagyobb figyelmet érdemelnének. A fesztivál ezért nemcsak az ismert mesterek alkotásait mutatja be, hanem a kevésbé gyakran játszott repertoár felfedezésére is lehetőséget ad.

Fütty, harmonika és tuba – Csalog Gábor rendhagyó zenei világa

A 15 órakor kezdődő hangversenyen Csalog Gábor és Kurtág György kompozíciói kerülnek egymás mellé. A Bartók–Pásztory- és Liszt-díjas zongoraművész, zeneszerző Csalog Gábor alkotásaiban gyakran kísérletezik szokatlan hangszer-összeállításokkal, amelyek új hangszíneket és váratlan zenei kapcsolatokat teremtenek. A Három gyászzene című kompozícióban például a zongora, a vonósok és az ütőhangszerek mellett fuvolák, harmonika, szájharmonika, tuba és fütty is megszólal. A Rácz Zoltánnak ajánlott Színezett toccata marimbát, zongorát, hegedűt, csellót, altfuvolát, harmonikát és füttyöt kapcsol össze. A Lépések, neki című, fuvolára és zongorára írt mű Földes Imre zenetörténész emlékét idézi fel.

Keller András a fesztivál egyik különleges értékének tartja, hogy a közönség ezúttal nagyobb válogatást hallhat Csalog Gábor műveiből. A különböző darabok egymás mellett megszólalva átfogóbb képet adhatnak a zeneszerző alkotói gondolkodásáról.

A koncerten Csalog Gábor maga is zongorához ül, mellette többek között Rácz Zoltán ütőhangszeres művész, Berecz Mihály és Balogh Ádám zongoraművészek, valamint Szatzker Zsanett harmonikaművész és Vida Mátyás tubaművész működik közre. A programban Haydn és Kurtág művei is szerepelnek.

Néhány hang egy egész történetet elmesél

A fél ötkor kezdődő hangverseny ismét Kurtág György művészetére irányítja a figyelmet. Az Opus Jazz Clubban ezúttal a zeneszerző kamarazenei miniatűrjei, dalai és hangszeres kompozíciói szólalnak meg. A programban szerepel a Hommage à Mihály András, a 12 mikrolúdium, a Fúvósötös, a Bagatellek, a Lichtenberg-dalok, a Jelenetek egy regényből, valamint a 15 dal Dalos Rimma verseire című kompozíció. Utóbbit orosz nyelvű költeményekre írták, szopránra, hegedűre, nagybőgőre és cimbalomra. A különleges hangszer-összeállítás jól példázza Kurtág zenéjének személyességét, amelyben a költői szöveg, az emberi hang és a hangszerek szinte kamaradrámai egységet alkotnak.

Kurtág műveiben a csend és a megszakítás is a zenei kifejezés része. Egy rövid dallamtöredék vagy néhány egymást követő hang olykor olyan érzelmi feszültséget teremt, amelyhez más zeneszerzők hosszabb formákat használnak.

A koncerten Maria Husmann szoprán, Keller András hegedűművész, Szalai András cimbalomművész, valamint a Concerto Winds tagjai és további kamarazenészek működnek közre.

Hindemith három arca

A 18 órakor kezdődő hangverseny Paul Hindemith három művét mutatja be. A 20. századi német zeneszerző a modern zene egyik meghatározó alakja volt, aki a hagyományos zenei formákat sajátos, gyakran szigorúan szerkesztett, mégis kifejező hangzásvilággal ötvözte. A Melancholie befelé forduló, lírai karakterű mű, míg a Trauermusik a gyász és az emlékezés zenei megfogalmazása. 

A Die vier Temperamente a négy klasszikus vérmérséklet – a melankolikus, a szangvinikus, a flegmatikus és a kolerikus alkat – eltérő karakterét jeleníti meg variációs formában. 

A három kompozíció együtt Hindemith sokoldalúságát is megmutatja: a személyes hangvételű lírától a szenvedélyesebb, ritmikailag összetettebb zenei világig. A koncerten Láng Dorottya énekművész, a Keller Quartet, Szűcs Máté brácsaművész, a Berlini Filharmonikusok egykori szólóbrácsása, valamint Berecz Mihály zongoraművész lép fel.

A szenvedés és a veszteség zenéjével zárul a fesztivál

A Hallgatás Napja este nyolc órakor Johann Sebastian Bach Máté-passiójának részleteivel és Richard Strauss Metamorfózisok című művével ér véget. Bach monumentális passiója Krisztus szenvedéstörténetét dolgozza fel, a zenei dráma eszközeivel megjelenítve az emberi fájdalmat, az együttérzést és a megváltás gondolatát. Richard Strauss Metamorfózisok című kompozíciója egészen más történelmi helyzetben született. A zeneszerző 1945-ben, a második világháború utolsó hónapjaiban írta a művet, amelyet gyakran a háborús pusztítás és az európai kultúra veszteségei fölötti gyász kifejezéseként értelmeznek. A két alkotást évszázadok választják el egymástól, mégis hasonló kérdéseket vetnek fel az emberi kiszolgáltatottságról, a veszteségről és arról, hogy a zene miként képes megszólaltatni a legnehezebben megfogalmazható érzéseket. A zárókoncerten Sebestyén Miklós, Láng Dorottya és Kalafszky Adriána énekművészek, Maróth Bálint csellóművész, Krommer Lúcia viola da gamba-játékos és Szokos Augustin orgonaművész működik közre.

A fesztivál szemléletét Keller András szavai foglalják össze: 

A kortárs zenét nem megérteni, hanem hallgatni, érezni kell. Átengedni magunkon.

A november 15-i rendezvény hat koncertje önállóan is látogatható, de a teljes programra kombinált jegy is váltható. A szervezők tájékoztatása szerint a mind a hat hangversenyre érvényes jegy egyidejű vásárlás esetén féláron kapható.

A részletes műsor és a jegyvásárlási lehetőségek a Concerto Budapest hivatalos honlapján érhetők el.