A KT akkor képes jól megoldani a költségvetés első kötetének véleményezését, ha már a kidolgozás során együttműködik a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) stábjával, azaz a két apparátus párhuzamosan dolgozik – magyarázta az Állami Számvevőszék korábbi vezetője, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, akit 2012. január 10-én nevezett ki a lemondott Járai Zsigmond helyére Schmitt Pál köztársasági elnök.
Mivel a KT még nem kapta meg a költségvetési kötetet, és a testület tagjainak álláspontját sem előlegezheti meg, Kovács Árpád közgazdászként és az őt társadalmi munkában segítő szakértők véleményét ismerve válaszolt arra a kérdésre, hogyan vélekedik előzetesen az NGM által közzétett 2013. évi költségvetési sarokszámokról.
Kovács értékelése szerint a jövő évi 1,6 százalékos növekedés konzervatívnak minősíthető, hiszen korábban még 2,5 százalékos növekedéssel számolt a kormány, a 2,2 százalékos hiánycél pedig egy restriktív, a kiadásokat lefaragó, a bevételeket növelő költségvetési elképzelést tükröz.
A költségvetési sarokszámok azt jelzik, hogy a kormány a stabilitást helyezi előtérbe. Kovács Árpád hozzátette, hogy a prognózisok csak akkor jönnek be, ha a világgazdasági folyamatok nem fordulnak mélyebb válságba.
Arra a kérdésre, hogy az őszre várt IMF/EU-megállapodás miként hathat a jövő évi növekedésre, illetve hiányra, azt válaszolta, hogy közvetve és közvetlen módon az államadósság finanszírozására hat. Magyarország csődkockázati felárának, illetve az állampapír-hozamoknak az alakulása százmilliárd forintos megtakarítást, illetve többletet jelenthet az államháztartás finanszírozásában – tette hozzá, jelezve hogy a jövő évi várható kamatkiadás közelít az 1200 milliárd forinthoz.
Az IMF/EU-megállapodás közvetett hatása mindezen túl megjelenik a magyar gazdaság iránti bizalomban, melyet a hitelminősítők jelenleg B mínuszra értékelnek, ami a régióban is a leggyengébbek közé tartozik. Kovács Árpád az IMF/EU-megállapodással összefüggő tételt úgy foglalja össze, hogy az államháztartási egyensúly szempontjából a közvetlen hatás jelentkezik, a külföldi befektetésekre, azaz a hosszabb távú kilátásokra ugyanakkor közvetve hat a hitelmegállapodás megkötése, illetve esetleges elmaradása.
„Az államháztartás ugyanakkor a szakértői vélemények szerint is minden körülmény közepette finanszírozható” – szögezte le a KT elnöke. Magyarázatként azt tette hozzá, hogy az idei költségvetésbe épített jelentős tartalékok a legrosszabb világgazdasági fejlemények esetén is biztosítják a 2,5 százalékos hiánycél teljesítését. Ugyanakkor arra is felhívta figyelmet Kovács, hogy a hiány lefaragása, a cél minden körülmények közötti tartása egyben a beruházások és fejlesztések elmaradásával, illetve csúsztatásával, a működési költségek további faragásával, azaz növekedési áldozattal jár együtt.
Azt is látni kell, hogy a most bejelentett adóintézkedések a stagnálás körülményei között negatívan hatnak a növekedési kilátásokra, ezért talán újra kellene gondolni az általa korábban még előnyösnek vélt egykulcsos személyi jövedelemadót, mondta a testület elnöke, jelezve: egy második kulcs, illetve a tehetősebbekre kivetett szolidaritási adó is szóba jöhet. Ezekben a gondolatokban szinte teljes egyetértés van közgazdászkörökben, miközben a politika a maga nézőpontjából kiindulva nem támogatja, mondta Kovács Árpád.
A KT elnöke a költségvetés kiadási oldalán lát bizonytalanságot, mert a közoktatásban, az önkormányzati, illetve a szociális szektorban zajló kiadáscsökkentő reformfolyamat „millió érdeket sért”. Példaként hozta fel a Szegedi Tudományegyetemet, ahol oktatóként és a gazdasági tanács elnökeként is naponta tapasztalhatja, milyen mélységű finanszírozási nehézségek adódtak a kutatásban, a felsőoktatás működtetésében.
A Költségvetési Tanács működéséről azt mondta: ha a nemzeti banknál és a számvevőszéknél dolgozó szakértői stáb elvégzi a büdzsé elemzési feladatait, akkor a testület elnöke képes szerény létszámú segítő stábbal ellátni a feladatait. Olyan támogatókra van szüksége, akik közgazdasági alapú szervezési munkát végeznek, előkészítik az üléseket, kapcsolatot tartanak vagy éppen írásba foglalják a döntéseket – hangsúlyozta. Emellett figyelni kell a makroelemzéssel és a költségvetéssel foglalkozó közgazdasági műhelyek véleményére, hiszen ezekben a műhelyekben jelentős szellemi kapacitás halmozódik fel – tette hozzá Kovács Árpád.
Két éve, 2010. május 29-én tette le az esküt az Országgyűlés előtt az Orbán Viktor miniszterelnök vezette kormány. A második Orbán-kabinet a rendszerváltozás óta a legkisebb: nyolc minisztériummal kezdte meg a munkáját. A kormányfő az eskütétel előtt arról beszélt, hogy nem a hagyományos ágazati rendben szervezték meg a leendő magyar kormány munkáját, hanem a politikai vezetés logikája és a leendő politikai vezetők személyes felelősségének elve szerint.
origo.hu
Több fa is az útra vagy házakra dőlt Veszprém vármegyében
