Az államháztartás minden körülmények között tartható

A költségvetési sarokszámok azt jelzik, hogy a kormány a stabilitást helyezi előtérbe.

tt
2012. 05. 22. 17:25
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A KT akkor képes jól megoldani a költségvetés első kötetének véleményezését, ha már a kidolgozás során együttműködik a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) stábjával, azaz a két apparátus párhuzamosan dolgozik – magyarázta az Állami Számvevőszék korábbi vezetője, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, akit 2012. január 10-én nevezett ki a lemondott Járai Zsigmond helyére Schmitt Pál köztársasági elnök.

Mivel a KT még nem kapta meg a költségvetési kötetet, és a testület tagjainak álláspontját sem előlegezheti meg, Kovács Árpád közgazdászként és az őt társadalmi munkában segítő szakértők véleményét ismerve válaszolt arra a kérdésre, hogyan vélekedik előzetesen az NGM által közzétett 2013. évi költségvetési sarokszámokról.

Kovács értékelése szerint a jövő évi 1,6 százalékos növekedés konzervatívnak minősíthető, hiszen korábban még 2,5 százalékos növekedéssel számolt a kormány, a 2,2 százalékos hiánycél pedig egy restriktív, a kiadásokat lefaragó, a bevételeket növelő költségvetési elképzelést tükröz.

A költségvetési sarokszámok azt jelzik, hogy a kormány a stabilitást helyezi előtérbe. Kovács Árpád hozzátette, hogy a prognózisok csak akkor jönnek be, ha a világgazdasági folyamatok nem fordulnak mélyebb válságba.

Arra a kérdésre, hogy az őszre várt IMF/EU-megállapodás miként hathat a jövő évi növekedésre, illetve hiányra, azt válaszolta, hogy közvetve és közvetlen módon az államadósság finanszírozására hat. Magyarország csődkockázati felárának, illetve az állampapír-hozamoknak az alakulása százmilliárd forintos megtakarítást, illetve többletet jelenthet az államháztartás finanszírozásában – tette hozzá, jelezve hogy a jövő évi várható kamatkiadás közelít az 1200 milliárd forinthoz.

Az IMF/EU-megállapodás közvetett hatása mindezen túl megjelenik a magyar gazdaság iránti bizalomban, melyet a hitelminősítők jelenleg B mínuszra értékelnek, ami a régióban is a leggyengébbek közé tartozik. Kovács Árpád az IMF/EU-megállapodással összefüggő tételt úgy foglalja össze, hogy az államháztartási egyensúly szempontjából a közvetlen hatás jelentkezik, a külföldi befektetésekre, azaz a hosszabb távú kilátásokra ugyanakkor közvetve hat a hitelmegállapodás megkötése, illetve esetleges elmaradása.

„Az államháztartás ugyanakkor a szakértői vélemények szerint is minden körülmény közepette finanszírozható” – szögezte le a KT elnöke. Magyarázatként azt tette hozzá, hogy az idei költségvetésbe épített jelentős tartalékok a legrosszabb világgazdasági fejlemények esetén is biztosítják a 2,5 százalékos hiánycél teljesítését. Ugyanakkor arra is felhívta figyelmet Kovács, hogy a hiány lefaragása, a cél minden körülmények közötti tartása egyben a beruházások és fejlesztések elmaradásával, illetve csúsztatásával, a működési költségek további faragásával, azaz növekedési áldozattal jár együtt.

Azt is látni kell, hogy a most bejelentett adóintézkedések a stagnálás körülményei között negatívan hatnak a növekedési kilátásokra, ezért talán újra kellene gondolni az általa korábban még előnyösnek vélt egykulcsos személyi jövedelemadót, mondta a testület elnöke, jelezve: egy második kulcs, illetve a tehetősebbekre kivetett szolidaritási adó is szóba jöhet. Ezekben a gondolatokban szinte teljes egyetértés van közgazdászkörökben, miközben a politika a maga nézőpontjából kiindulva nem támogatja, mondta Kovács Árpád.

A KT elnöke a költségvetés kiadási oldalán lát bizonytalanságot, mert a közoktatásban, az önkormányzati, illetve a szociális szektorban zajló kiadáscsökkentő reformfolyamat „millió érdeket sért”. Példaként hozta fel a Szegedi Tudományegyetemet, ahol oktatóként és a gazdasági tanács elnökeként is naponta tapasztalhatja, milyen mélységű finanszírozási nehézségek adódtak a kutatásban, a felsőoktatás működtetésében.

A Költségvetési Tanács működéséről azt mondta: ha a nemzeti banknál és a számvevőszéknél dolgozó szakértői stáb elvégzi a büdzsé elemzési feladatait, akkor a testület elnöke képes szerény létszámú segítő stábbal ellátni a feladatait. Olyan támogatókra van szüksége, akik közgazdasági alapú szervezési munkát végeznek, előkészítik az üléseket, kapcsolatot tartanak vagy éppen írásba foglalják a döntéseket – hangsúlyozta. Emellett figyelni kell a makroelemzéssel és a költségvetéssel foglalkozó közgazdasági műhelyek véleményére, hiszen ezekben a műhelyekben jelentős szellemi kapacitás halmozódik fel – tette hozzá Kovács Árpád.

Két éve, 2010. május 29-én tette le az esküt az Országgyűlés előtt az Orbán Viktor miniszterelnök vezette kormány. A második Orbán-kabinet a rendszerváltozás óta a legkisebb: nyolc minisztériummal kezdte meg a munkáját. A kormányfő az eskütétel előtt arról beszélt, hogy nem a hagyományos ágazati rendben szervezték meg a leendő magyar kormány munkáját, hanem a politikai vezetés logikája és a leendő politikai vezetők személyes felelősségének elve szerint.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.