A testület ugyancsak általános vitára alkalmasnak tartotta az MNB-törvénnyel kapcsolatos, Az alaptörvény első módosítása címmel benyújtott törvényjavaslatot – három nem szavazat és egy tartózkodás mellett.
A jegybanktörvény módosításáról szóló javaslat szerint törölnék az alaptörvény azon cikkét, amely lehetővé teszi a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) összevonását, emellett egyértelműsítenék azt is, hogy az alaptörvény átmeneti rendelkezései is alkotmányos erejűek.
A javaslat hatályon kívül helyezné a jegybanktörvénynek azt a paragrafusát, amely szerint a Magyar Nemzeti Bank megküldi a monetáris tanács napirendjét a kormánynak, és a kormány képviselője szavazati jog nélkül részt vesz a monetáris tanács ülésein. Ugyancsak kikerülhet a törvényből az a bekezdés, amely a monetáris tanács tagjainak súlyos kötelezettségszegés esetén történő felmentését szabályozza, valamint az, amely a monetáris tanács megszűnéséről rendelkezik az euró magyarországi bevezetése esetén.
Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára a szavazás előtt rögzítette: megfelelő a törvényjavaslat időzítése és tartalma is. Hozzátette: személy szerint sajnálja, hogy a törvényjavaslat szerint az NGM képviselője nem vehet részt a monetáris tanács ülésén, ennek ellenére a jegybank és az NGM között van és lesz érdemi kommunikáció.
Az MNB függetlensége – mint a világ valamennyi jegybankjának függetlensége – arról szól, hogy a mindenkori rövid távú politikai érdektől független, de természetesen nem független a gazdaságtól – felelte kormánypárti képviselői kérdésre Király Júlia. Az MNB alelnöke hozzátette: ez a függetlenség az ország, a lakosság, illetve a gazdaság hosszú távú érdekeit szolgálja.
„Úgy is fogalmazhatnám, hogy a nemzeti bank a hosszú táv ombudsmanja. Ennek folyománya, hogy az MNB stábja, vezetése, a monetáris tanács a gazdaság és az ország lakosságának érdekében cselekszik, éppen ezért igyekszik magát függetleníteni a mindenkori rövid távú politikai érdekektől, és ezért nem tárgyalja az Országgyűlés a monetáris politika kérdéseit” – magyarázta a jegybank alelnöke.
Király Júlia emellett felolvasta azt a törvényhez kapcsolódó módosító javaslatot, amelyet az MNB megküldött a nemzetgazdasági miniszternek. E javaslat pontosítja: ki milyen esetben mentheti fel az MNB elnökét, alelnökeit és a monetáris tanács tagjait, ha súlyos kötelezettségszegés gyanúja merül fel.
Nátrán Roland az EU által indított kötelezettségszegési eljárás lényegét világította meg. Az Európai Bizottság (EB) által indított eljárás célja, hogy az érintetett felek vizsgálják meg, hogy az EU alapokmányával, azaz az elsődleges joganyaggal és a másodlagos joganyaggal ellentétes-e a magyar jegybankról szóló szabályozás. Az eljárásban érintett legtöbb pontban megállapodás született, ezekre nyújtott be módosító javaslatot a kormány. Hozzátette azt is, ahol továbbra is vita van a két szuverén fél, az EB és egy tagállam között, ott az Európai Bíróság hoz döntést, amelyet kötelező betartani.
Egy másik eljárás, amelyet az EU alapokmánya ír elő minden tagállam számára, hogy amennyiben a jegybankot, illetve a pénzügyi rendszer alapjait érintő szabályozást végez, akkor egyeztessen az Európai Központi Bankkal. Ez tehát egy egyeztetési kötelezettség – hangsúlyozta Nátrán Roland, jelezve: a tagállamnak nem kötelező átvennie az EKB álláspontját.
A magyar kormány jegybankról folytatott tárgyalásainak harmadik csoportja a nemzetközi szervezetekkel zajlik, ami az unió Magyarországnak nyújtandó pénzügyi segítségéről, illetve a Nemzetközi Valutaalapnak az elővigyázatossági hitelkeretéről szól.
A Király Júlia által felvetetett, az MNB elnökét, alelnökeit és a monetáris tanács tagjait érintő pontosítással kapcsolatban Nátrán Roland elmondta: erről még nap folyamán is zajlik az egyeztetés a magyar kormány, az MNB, az EB és az Európai Központi Bank között.
„Sajnálatos módon az Európai Bizottság és EKB álláspontja ebben a kérdésben eltérő. A magyar kormány felelőssége az, hogy az Országgyűlés elé olyan törvényjavaslatot terjesszen be, amely biztosítja: az EU által indított kötelezettségszegési eljárás lezáruljon. Amennyiben az EB képes és hajlandó elfogadni az MNB és az EKB álláspontját, akkor azt a magyar kormány is kész lehet elfogadni, és erről a lehető leggyorsabban értesíti majd az Országgyűlést” – fogalmazott az NGM helyettes államtitkára.
Nem indítanak vagyonnyilatkozati eljárást Schmitt ellen
Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága – elutasítva az egyik napilap újságírójának kezdeményezését – úgy döntött, nem indít vagyonnyilatkozati eljárást Schmitt Pál volt köztársasági elnök ellen. A bizottság hétfő délelőtti tanácskozásán került napirendre a Blikk újságírójának levele, amelyben Kozák Dániel vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást kezdeményezett a lemondott köztársasági elnök ellen. Az újságíró szerint ugyanis Schmitt nyilvánosságra hozott vagyonnyilatkozata alapján több lakóingatlan tulajdonosa, amelyek egy részét – információik szerint – kiadja, viszont az ebből származó jövedelem nem szerepel a nyilatkozatában.
A bizottság vita után úgy döntött, nincs helye vagyonnyilatkozati eljárás lefolytatásának a volt államfő ellen. A kormánypárti képviselők nemmel szavaztak, a jobbikos képviselők az eljárás megindítása mellett voksoltak, az MSZP-s képviselők tartózkodtak.
Salamon László, a bizottság KDNP-s elnöke a vita előtt jelezte: az eljárás elrendeléséről személy szerint neki kellene döntenie, de inkább a bizottság döntésére kívánt hagyatkozni.
Rubovszky György, a testület KDNP-s tagja, a vagyonnyilatkozati eljárásokat lefolytató mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke a vitában azt hangsúlyozta: volt köztársasági elnök ellen vagyonnyilatkozati eljárásnak nincs helye, ugyanúgy, ahogy volt képviselő vagy volt hivatali személy ellen sem. Mint mondta, Schmitt Pál több mint másfél évig volt köztársasági elnök, ez idő alatt lehetett volna vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezni ellene. Megjegyezte: ha ez az idő nem volt elég egy újságírónak, akkor most már „nyugodjon bele, hogy ez a hajó elment”.
A fideszes Vas Imre és Papcsák Ferenc is azzal érvelt, a jogszabályok alapján a mandátum lejárta után nincs helye vagyonnyilatkozati eljárásnak.
A bizottság jobbikos tagjai ugyanakkor az eljárás lefolytatása mellett voltak. Gaudi-Nagy Tamás és Staudt Gábor a közpénzek és közügyek átláthatóságát hangsúlyozva érvelt az eljárás megindítása mellett.
Az MSZP-s Bárándy Gergely úgy fogalmazott: halott oroszlánba semmiképpen nem akarnak belerúgni, ezért tartózkodni fognak a szavazásnál. Hozzátette, a kormánypártok felelőssége, hogy a saját maguk által meghozott törvényt hogyan akarják értelmezni.
A volt köztársasági elnök hivatalvezetője április 13-án az MTI-nek cáfolta, hogy Schmitt Pál eltitkolt volna ingatlankiadásból származó bevételt. Kiss Norbert tájékoztatása szerint a közös tulajdonban lévő lakóingatlan 1/2 arányú tulajdoni hányada a lemondott köztársasági elnök felesége, Schmittné Makray Katalin tulajdonát képezi, aki az ingatlanrész hasznosításából származó bevételről az adózásra vonatkozó jogszabályoknak, az adózás rendjének, valamint vagyonbevallási kötelezettségének mindenkor eleget tett.
origo.hu
Menczer Tamás: Ez még soha nem jutott eszembe! Avagy Magyar Péter ámokfutásának két hete, 1. rész.
