Völner Pál, az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában feltett kérdésre, hogy támogatják-e az LMP és az MSZP javaslatát a parlamenti testület felállítására, azt mondta: ha mindenre, aminek annyi valóságalapja van, mint a szakszervezetek által nyilvánosságra hozott videónak, bizottságot hoznának létre, akkor azok felemésztenék a parlamenti munkát. A két párt hetente áll elő különböző bizottságok létrehozására vonatkozó javaslatokkal. A parlamentnek 19 állandó bizottsága van, ha ezek nem tudják ellátni ezeket a feladatokat, akkor az Országgyűlés nem működőképes. Hinni kellene abban, hogy a parlament szervezete el tudja látni azokat a célokat, amelyekért létrehozták – tette hozzá.
Vállaja a konfliktusokat a Vaslady
Dávid Ilona a MÁV közelmúltban kinevezett elnök-vezérigazgatója a Magyar Nemzetnek korábban azt mondta, eltökélt a vállalat szervezeti átalakításában, és ebben a munkában maga mögött tudhatja a kormány támogatását. A lapnak arról is beszélt, vállalja a konfliktusokat, mert az a célja, hogy másfél év alatt jó irányba fordítsa a folyamatokat. Mint ismeretes, Dávid Ilona május 24-e óta munkaviszony keretében tölti be a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatói posztját, azt követően, hogy a GYSEV Zrt. május 23-i közgyűlése elfogadta lemondását a regionális vasúttársaság vezérigazgatói tisztségéről. Megírtuk azt is, Szarvas Ferenc, a MÁV Zrt. korábbi elnök-vezérigazgatója közös megegyezéssel távozott a nemzeti vasúttársaság éléről. Szarvas Ferenc 2010 augusztusa óta látta el feladatát. A Magyar Nemzet információi szerint Szarvas május 10-i távozásáig szabadságra ment.
Az Index „A mocskos, büdös IMF-re kennék a vasútbezárást” címmel közölt cikket szombaton egy videofelvételről, amely egy szakszervezeti–vasúti egyeztetésről készült. A videón a fejlesztési tárca képviselője azt állítja: vasúti vonalakat zárnak be a jövőben, csak megvárják, hogy ezt rá lehessen fogni a Nemzetközi Valutaalapra.
Nem tervezik a megszüntetésüket
Az államtitkár a rádióban közölte: pénteken a MÁV-Startnál volt egyeztetés a munkáltató és a szakszervezetek között, amelyen megfigyelőként vett részt a minisztérium háttérintézete, a Közlekedéstudományi Intézet menetrendi kérdésekben szakértő munkatársa. Völner Pál leszögezte, hogy sem most, sem a közeljövőben nem tervezik vasúti vonalak megszüntetését.
Az államtitkár kifejtette, hogy vegyesek a tapasztalatok a bezárt vasútvonalak újraindításával összefüggésben, ugyanis nem mindenütt jött vissza a prognosztizált utaslétszám. A legutóbbi járatszűkítések ezért ezeket a vonalakat is érintették.
A személyszállítási törvényben az szerepel, hogy ahol jobb a minőség és jobbak a feltételek, ott előnyben részesítik a kötött pályás közlekedést. Bizonyos fővonalak mellett létjogosultsága van a kötött pályás közlekedés előnyben részesítésének a buszos ráhordás mellett, de vannak olyan mellékvonalak, ahol ez a rendszer nem életképes – jegyezte meg Völner Pál.
Többlépcsős átalakítás
Az egyeztetésről készült videóban a minisztérium képviselője arról is beszél, hogy olyan vonalakat újítanak fel, amelyeknél nincs szükség a munkára. Völner Pár kifogásolta, hogy a szakértő ezt a véleményét nem jelezte a tárcának. Hozzátette: a vonalfelújítások ügyében nincs korrupció. Elmondta: a vasutat több lépcsőben alakítják át. Ennek részeként külön pályafenntartási, illetve személyszállítási szerződést kötöttek a MÁV-val.
Két fő cégcsoportot kell létrehozni: a pályafenntartó, illetve a személyszállító társaságot. Ezt a két dolgot hajlandó az állam finanszírozni, a többi tevékenységet „ki kell vinni a piacra” – mondta az államtitkár. Hozzátette: a MÁV új vezetése már több területen elkezdte a munkát, például az intercity vonatokon wifi-elérhetőséget biztosító, konformot növelő beruházást hajtanak végre a fővonalakon.
A kisebb „vízfej” jobb átláthatóságot biztosíthat
Völner Pál szerint sokan ellenérdekeltek az átalakításban. Megjegyezte: ha kisebb a „vízfej” a cégnél, akkor az azt is jelentheti, hogy a szakszervezeteknél is kisebb szervezeti egységre lesz szükség.
A videofelvétellel kapcsolatban azt mondta: a szakszervezetnek meg kellett volna keresnie a tárcát az „igazolatlan állítások” ügyében; nem kellett volna a felvételt feltennie az internetre.
