Magyarországról szóltak a hírek

A nemzetközi sajtó behatóan foglalkozott a kohéziós pénzek ügyében hozott brüsszeli döntéssel, illetve a magyar belpolitikával.

Mint ismert, az Ecofin kedden elfogadta a Magyarország kohéziós támogatásának felfüggesztésére tett európai bizottsági javaslatot. Bővebben>>>

A Frankfurter Allgemeine Zeitung a címoldalán kezdődő, Az EU-miniszterek Magyarországnak járó eszközöket fagyasztanak be című írásban kiemelte, hogy Olli Rehn és Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter szerint a döntéssel ösztönözni kívánják Budapestet arra, hogy „a lehető leggyorsabban” rendezze az államháztartási helyzetet.

A Spiegel Online Szigorú büntetés – Az EU Magyarországnak járó támogatási pénzeket fagyaszt be című írásában kiemelte, hogy Spanyolország kegyelmi időt kapott, Magyarországgal viszont szigorúak voltak az uniós partnerek, ugyanakkor Budapest még „kibújhat a hurokból”.

A Handelsblatt online beszámolója szerint „hol többé, hol kevésbé” veszi figyelembe az EU azt, hogy a konjunktúra gyenge. A lap hozzáfűzte, hogy az EU „az államháztartás szigorított ellenőrzésének bunkójával” ezúttal Magyarországra „sújtott le a legnagyobb erővel”.

A vád, hogy Magyarországgal szigorúbban bánnak, mint Spanyolországgal, nem állja meg a helyét, mert Magyarország már több határidőt is elmulasztott a háromszázalékos határ teljesítésére – írta jegyzetében a Neue Zürcher Zeitung. Mindenesetre több mint „nem szép” a 2011-es tetemes spanyol hiánytúllépés.

Nem volt teljesen „fair” a Magyarországot megillető támogatás befagyasztása – írta a Hospodárské Noviny szlovákiai gazdasági napilap, amely szerint az a frázis, mely szerint Brüsszel Magyarországon még csak a „takarékoskodás iránti igyekezetet” sem látja, kifejezetten nézőpontokra alapozódó megállapítás.

Spanyolország esetében a pénzügyminiszterek becsukták az egyik szemüket, Magyarország esetében nem – írta a Kurier. Felidézte, hogy Maria Fekter osztrák pénzügyminiszter óvott attól, hogy „kettős mércét” alkalmazzanak.

A Rzeczpospolita hangsúlyozta, hogy a túlzottdeficit-eljárásban az unió „irgalmatlan Magyarországgal szemben”. A megszólaltatott szakértő szerint Madrid szorosan együttműködik az EB-vel a deficit ügyében, „míg Magyarország Brüsszel sürgetésére EU-ellenes retorikával” válaszolt.

Jacek Rostowski lengyel pénzügyminiszter szerint a kohéziós pénzekkel kapcsolatos döntéshozatalban nem sikerült eloszlatni azt a kételyt, hogy Brüsszel kettős mércét használ, más megítélés alá helyezi az euróövezeti és az övezeten kívüli tagállamokat – írta szerdán a Gazeta Wyborcza című baloldali-liberális napilap. Bővebben>>>

Degenerálódnak

A Dziennik Gazeta Prawna szerint „folyamatosan degenerálódnak” azok a közösségi intézmények, amelyek a tagországok egyenrangú kezelését hivatottak garantálni. Szerinte ezt bizonyítja például az EU radikális álláspontja Magyarország túlzott deficitjének ügyében.

A jelentés

Kedden mutatták be Budapesten az OECD Magyarországról készült 2012-es tanulmányát. Bővebben>

A Financial Times beyondbrics blogrovatában Kester Eddy az OECD előző napi jelentését úgy kommentálta, hogy – tekintettel Orbán Viktornak az IMF/EU-tárgyalásokkal kapcsolatos „makacsságára” – felmerül a kérdés: az OECD egyáltalán miért vette a fáradságot (a jelentés elkészítésére). A tudósító fel is tette ezt a kérdést az OECD illetékes igazgatójának, aki elmondta: ha szólnak jó gazdasági érvek valamely reform mellett, azokat „újból és újból és újból el kell mondani (…) néha előfordul, hogy változik a szélirány”.

Az OECD-jelentésről a Die Presse című konzervatív osztrák napilap úgy vélekedett, hogy a dokumentum árnyalt képet fest a magyar politikáról, s nem lehet az Orbán-kormány reformjainak általánosító elítéléséről beszélni. A lap a tanulmányból kiemelte, hogy az egyetért a magánadósok adósságának csökkentésével, bírálta ellenben azt, „ahogy a kormány kétharmados többségével eljár”.

A Financial Times Deutschland Magyarország kutyaszorítóban a recesszió miatt címmel közölt beszámolót az OECD keddi jelentéséből kiindulva. Nils Kreimeier megjegyezte: a borús kilátások veszélyeztetik a GDP-arányos deficit tartósan 3 százalék alá szorítását, mert a recesszió csökkenő adóbevételekkel jár.

Március 15.

Hétfőn a Die Presse publicistája úgy vélekedett, hogy a hazánkat állandóan támadó nyugati sajtó valószínűleg „fasiszta tömegfelvonulásként” fogja bemutatni a százezreket vonzó Békemenetet. Bővebben>>

A Der Standard liberális osztrák lap a március 15-re tervezett demonstrációkról írt. „A Békemenetet napok óta reklámozza a Fidesz-hívek által ellenőrzött állami média, ez lesz gyakorlatilag »az állam és a párt« hivatalos ünnepe” – vélekedett a szerző. Az elmúlt évben a Milla és más ellenzéki csoportok erőteljes benyomást keltő tüntetéseket szerveztek, de az ellenzék jelenleg válságon megy keresztül – állt a cikkben.

Mintegy harminc fiatal francia politikai és szakszervezeti aktivista vesz részt a március 15-i Milla-tüntetésen Budapesten, hogy „kifejezze szolidaritását azokkal a magyar progresszív mozgalmakkal, amelyek az Orbán Viktor vezette kormány szabadságellenes intézkedései ellen küzdenek” – írta a Le Nouvel Observateur című francia baloldali hetilap internetes oldala.

Előkerült az alaptörvény is

A 2012-es magyar alaptörvény „nem igazán a nép törvénye”, hanem a kormánypárté, amelyet a voksok 52,73 százalékával választottak meg, ám ez a választási törvény bonyolultsága révén kétharmados „kritikus tömeggé” állt össze – írta a The Guardian baloldali brit napilap internetes kommentárjában. Catherine Dupré, az exeteri egyetem jogtudományi előadója szerint az új alkotmány elfogadása a választási programban sem szerepelt, a nyilvános konzultációt és vitát a lehetséges minimumra korlátozták „azon pár hét alatt, amíg a folyamat tartott”, és nem volt népszavazás sem.