Mikola István, az OECD magyar nagykövete elmondta, a tanulmányt 600 példányban nyomtatták ki. Egy-egy ilyen elemzés 2 évente készül, célja a gazdasági és a humánstratégiai használat.
– Ez a kilencedik, közel egy évig készült. A munka során újabb partnereket szereztünk – tette hozzá. A nagykövet kifejtette, az országtanulmány négy fő területet érintett: a fiskális stabilitás és az államadósság fenntarthatóságát, a munkaerő-piaci politikákat és az egészségügyet. Az anyagban az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF véleménye is benne van. Magyar részről a Nemzetgazdasági, a Nemzeti Erőforrás és a Belügyminisztérium, az Államadósság Kezelő Központ és a PSZÁF munkáját emelte ki.
– Visszaigazolódott az átalakítási stratégia helyes útja, de kaptunk ajánlásokat a változtatásokra is – emelte ki Mikola. – Az OECD elsősorban nemzetközi példákon nyugvó ajánlásokat fogalmazott meg, így az anyag különösen értékes. A vitákban partnereket szereztünk. A továbbiakban is szeretnénk együttműködni, a cél a közös álláspont kialakítása – fűzte hozzá.
Enyhülni látszik a feszültség
Andrew Dean (OECD) elmondta, a szervezet a többi állam tapasztalata alapján nyújt segítséget. Magyarország is megszenvedi a mostani időket, a világ gyenge gazdasági eredményeit. A tanulmány megoldási javaslatokat nyújt ezek orvoslására.
A rövid távú politikai lépésekkel a bizalmat lehet visszaállítani, a középtávú intézkedésekkel pedig a növekedést lehet elérni, rögzítette. A pénzügyi feszültség lassan enyhülni látszik, de Magyarországnak továbbra is 40 százalékos a külső eladottsága. 2011 utolsó negyedévében ugyanakkor 1,4 százalékos növekedést tudott produkálni az ország. A várakozások szerint a magyar gazdaság 0,6 százalékkal eshet vissza 2012-ben. Az EU-val és az IMF-fel megkötendő szerződése éppen ezért az első lépés az árfolyam stabilizációja és a bizalom visszaszerzése felé. Fontos, hogy a Széll Kálmán-terv révén fiskális biztonságot teremtsen a kormány, hangsúlyozta a szakértő.
Többéves költségvetési rendszer
Andrew Dean kijelentette: a magyar költségvetés a választási időszakok mentén ciklikusan alakul. A közszféra bérezésének befagyasztása nem biztos, hogy fenntartható lesz. Az OECD szerint itt és még néhány területen szükség lesz strukturális átalakításokra. Az ajánlások mentén csak a legkevésbé torzító adókat kellene emelnie a kormánynak, így a vagyonadót és a környezeti adót. A válságadókat 2012 végére érdemes lesz kivezetni, a bankadó 2013-as megszüntetése is fontos. Az adójóváírás intézményét a tanulmány alapján vissza kell hozni, az alacsony jövedelműeknek pedig adókedvezményt szükséges biztosítani. Az OECD szakértője többéves költségvetési rendszert is javasolt, a büdzsé összeállítását rugalmasabban kell majd kezelni.
A külső hitelezési források csökkentek Magyarországon, hangzott el a sajtótájékoztatón. A végtörlesztés lehetősége a hiteleseknek kedvezett, a bankoknak ugyanakkor kevésbé. Az OECD javaslata szerint az állami és magánhitelesek közti megállapodás a cél, a decemberi egyezmény e felé mutat. A bankok feltőkésítésének e mellett meg kell történnie.
A gazdaság Achilles-ina
– A munkaerőpiac az Achilles-ina a magyar gazdaságnak – vélte Andrew Dean. Kiemelte: nagyon magas a tartós munkanélküliség. A minimálbér biztatóan, 19 százalékkal nőtt, a munkanélküli segély utalási időszakát viszont 3 hónapra csökkentették. További problémának látja az OECD, hogy a segély regionálisan rendkívül differenciált. A közmunkaprogramoknak szerkezetátalakításon kellene átesnie, a segély időszakát pedig meg kell növelni, idéztek a tanulmányból. A minimálbért emellett a megkezdett úton tovább kell növelni.
Jó döntést hozott a kormány
Az államadósság kapcsán a szakértő megjegyezte: az nagyon érzékenyen reagál bizonyos hatásokra. A magas devizaállományt és a külföldiek által jegyzett adósságot, ezen keresztül pedig a kitettséget csökkenteni kell. Az OECD ajánlása alapján minden nyugdíjjuttatást a személyi jövedelemadó alá kellene vonni. A bankoknak korábban lehetőségük volt arra, hogy egyoldalúan kamatot módosítsanak, a kormány jó döntést hozott, hogy ezen változtatott. Dean szintén fontosnak vélte, hogy a hitelfelvétel kisebb költséggel történjen, a nyugdíjpénztári tagok pedig kapjanak részletes információt minden változásról.
A munkaerőpiacon alacsony az aktivitási ráta, ezen alapvetően kell változtatni, hangzott az OECD-ukáz. Úgy vélték, az alacsony képzettségűek, a szülés előtt állók és a fiatalok alulfoglalkoztatottak. Ennek megoldására az ipari tanulói és a gyakornoki programok megerősítésre szorulnak. A továbbképzéseket állami támogatásban kell biztosítani, és a roma és nem roma vegyes oktatást is biztosítani szükséges.
– Az egészségügyet kiemelten kezeljük – fogalmazott Andrew Dean. Viszonylag magas az orvosi vizitek száma Magyarországon, a betegek sokan fekszenek ellátó intézményben. Az egészségügyben megfelelő javadalmazási szintet kell biztosítani, a bevételeket a fekvőbetegről a járóbeteg-ellátásra kellene átcsoportosítani. Az intézmények állami átvétele fontos lépés, a hálapénzek elleni ösztönzőket pedig ki kell alakítani. – A magyar emberek és a gazdaság is váljon egészségesebbé, ez a legfőbb cél – zárta az OECD szakértője.
Tartani kell a hiányt
Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért felelős államtitkára úgy vélte, ha lehetne, a „Látleletek az európai reformországból” alcímet adná előadásának. „Az egyik legfontosabb tennivaló jelenleg az államháztartási fegyelem, a hiányról való gondoskodás. 2010 az első év több mint 12 esztendő után, amikor sikerült tartani a hiányt. Azóta szigorúan tartjuk azt, és erre készülünk a jövőben is.” Elmondta, az EB 2013-ra 3,6 százalékos hiányt prognosztizált, ezért is folyik a túlzottdeficit-eljárás hazánkkal szemben.
2011-ben nem növekedett az adósságállományunk, és amíg az uniós gazdaság 0,9 százalékkal nőtt, a magyar ennél nagyobb mértékben. A foglalkoztatottságban is leköröztük az uniót, emelte ki. Az önkormányzati szférában bevezetett adósságplafon, az adó- és vámhivatal összevonása mind afelé mutat, hogy a kormány kitart a növekedés biztosítása mellett.
Nincs más kiút
Leszögezte: az uniós tagállamok között nem sok helyen található hasonló szigorú intézményrendszer, de az adósságcsapdából nem lehet máshogy kilépni.
A magyar munkaerő-piaci szabályozást Európa egyik leghaladóbbjának nevezte az államtitkár. A duális szakképzési rendszer, a felsőoktatási reform, a korai nyugdíjazás eltörlése és a rokkantnyugdíjas rendszer felülvizsgálata mind a foglalkoztatás növelését célozza. Dél-Európával szemben többéves előnyt kovácsoltunk ezek szempontjából. „A munka mindig jobb, mint a segély, átképzési politikával ezt lehet elérni.”
Cséfalvay sajátos kelet-európai intézménynek nevezte a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszert, melyben az állam írja elő az emberek számára a befizetést. Magas veszteség, alacsony hatékonyság jellemezte a szisztémát. Ehelyett az önkéntes befizetéseket kell erősíteni az öngondoskodás érdekében, rögzítette.
– A devizaadósság égető problémájára sem a hazai, sem a külső elemzők sem figyeltek fel korábban – mondta a politikus. Közös teherviselés szükséges itt, és pozitív, hogy a kormány és a bankszövetség közti megállapodásnak az OECD is örült, ez jó. „Erre a problémára nincs megfelelő európai gyakorlat. A kormány egyszerre csökkentette a kitettségünket és a lakosság devizaadósságát, így mindenki jól járt.”
Független marad a jegybank
– Magyarországon a központi bank független volt, s az is marad – szögezte le Cséfalvay Zoltán. – A válaszainkat elküldtük az Európai Bizottságnak – tette hozzá. A Széll Kálmán-terv kapcsán a tanulmány kiemeli, hogy a szerkezetátalakítással sikerült elérni eredményeket. Az államtitkár egyetértett a tanulmánnyal, mely szerint a közösségi közlekedésben jelentős az elmaradás.
Az egykulcsos adó kapcsán megjegyezte: nem a gazdag–szegény probléma mentén, hanem a családok érdekében szabályozta a kormány ezt a területet. 2011-ben a két- és a háromgyermekes családok bevétele is nőtt, utóbbiaké 19 százalékkal, hangsúlyozta. Ugyanakkor kiemelte: Magyarországon jelenleg több mint 1 millió ember van minimálbérre bejelentve, ez pedig nem tartható.
– Gyors és mély átalakulás zajlott le Magyarországon, talán picit túl gyors, mely emiatt néhol kiigazításra szorul. Minden lényeges reformot végrehajtottunk, reméljük, hogy a 2014-es tanulmány már a pozitív eredményekről számolhat be – zárta Cséfalvay Zoltán.
