Kubatov: A szerverszobánk akkora, mint a NASA-é

A Ferencváros felfuttatásáról és a stadion fontosságáról is beszélt a klub elnöke a sportmenedzsment-konferencián.

Szerteágazó tematikájú, neves előadókat felvonultató nemzetközi sportmenedzsment-konferenciát rendeztek szerdán a MOM Kulturális Központban, a Hegyvidéki Önkormányzat és Buranits Ildikó, a Csörsz utca MOM Sportcsarnok és uszoda vezetője szervezésében. A konferencián felszólalt többek között Kubatov Gábor, a Ferencvárosi Torna Klub és Kelecsényi Ernő, a Győri Audi ETO KC elnöke, Simicskó István sportért felelős államtitkár, továbbá olyan, széles klientúrával rendelkező futballmenedzserek, mint Vörösbaranyi József (Dzsudzsák Balázs ügynöke) és Filipovics Vladan (Juhász Roland, Gera Zoltán, Huszti Szabolcs képviselője).

Paul M. Pedersen professzor, az Indiana-bloomingtoni Egyetem sportigazgatója olyan számadatokkal kápráztatta el a hallgatóságot, amelyek a magyarországi egyetemi sportban szinte értelmezhetetlenek: az egyetem sportköltségvetése a 2014–15-ös évadra 75 millió dollár, amely 20 milliárd forintnak felel meg. És ami még ennél is hihetetlenebb: az egyetem bevételei a sportból 76,1 millió dollárra rúgnak, amelyből egyedül a tévés és rádiós jogok értékesítése 20 milliót hoz a konyhára. (Az egyetemnek egyébként húszezer hallgatója van, ebből egyetlen diák magyar.)

Kubatov: A Groupama Arénánál nincs jobb Európában

Kubatov Gábor, a Ferencvárosi Torna Club elnöke ezzel nyitott: „Öt éve vagyok a Fradi első számú szolgája.” Annak a klubnak, amelyben 17 szakosztályban 2000 gyermek sportol, 200 edző dolgozik, 4,3 milliárd forintos költségvetés mellett, ez természetesen a futballon kívül a többi szakosztály büdzséjét is tartalmazza.

„Ezer gyerekből egy lesz kiemelkedő képességű sportoló, de vajon mi lesz a maradék kilencszázkilencvenkilenccel?” – tette fel a költői kérdést Kubatov, amelyet meg is válaszolt: „Jobb ember lesz belőlük, mint ha nem sportolnának. Ehhez kellenek a létesítmények, és főleg a stadion, a Groupama Aréna. Mert méltatlan körülmények között nem lehet európai sikereket elérni. Az új stadionunknak a számítógépes szerverszobája akkora, mint a NASA-é.”

A klubelnök felidézte: a háborút követő hetven évben egyetlen stadion épült hazánkban, az is a puszta közepén, s mára az enyészeté lett: a Stadler-stadion. Ám az utóbbi egy évben átadták a felcsúti Pancho Arénát, a debreceni Nagyerdei Stadiont és a ferencvárosi Groupama Arénát – világszínvonalú létesítmények ezek.

Kubatov büszkén említette, hogy a stadion 34 vippáholyából már 22-t értékesítettek, további 6 eladása küszöbön áll. Három évre adják el őket, áruk darabonként húszmillió forint fölött kezdődik. „Mindez képtelenség lenne a régi Albert Stadionban” – jegyezte meg az elnök.

Miért igazolt Lamah az Üllői útra?

„Gondolják, hogy Roland Lamah a pénzért igazolt a Premier League-ből a Ferencvárosba? Nem. Ezt a pénzt vagy ennél többet máshol is megadtak volna neki. Csakhogy én elhívtam, hogy nézze meg az épülő Groupama Arénát kívül-belül, és miután ezt megtette, aláírt hozzánk – mondta Kubatov Gábor. – Az egész világban stadionokat építenek. A Real Madrid, a Barcelona és a Milan is most tervezi új stadionját. Egy stadion élettartama átlagban ötven év. A Fradi első pályája 1911-től 1971-ig élt, a második 1974-től 2013-ig. A harmadik még csak néhány hónapos.”

Az FTC elnöke még érintette a négy fő nézői kategória – a saját ultrák, az ellenfél ultrái, az átlagnézők és a vip vendégek – elkülönítésének szükségességét. „Egy alkalommal meghívtam a francia nagykövetet és feleségét a Fradi–Debrecen mérkőzésre. Amikor kiszálltak a kocsijukból, a szomszédban összecsaptak a Fradi és a Loki kemény legényei. A rendőrség könnygázt alkalmazott, amelyből a nagykövet feleségének is jutott. Önök szerint mikor jön ki legközelebb a hölgy magyar bajnoki futballmeccsre?!” – fogalmazott Kubatov. Az elnök szerint az új Groupama Aréna hihetetlenül szélesre tárja a lehetőségek kapuját. „Az elmúlt évben 460 millió forintos bevételünk volt a merchandisingból. Elégedetlen lennék, ha idén ezt az összeget nem tudnánk legalább 800 millióra srófolni.”

2020-ig 135 milliárd forint

Simicskó István sportért felelős államtitkár a kormányzat sportfinanszírozási politikájáról beszélt. Kifejtette: 2020-ig a tizenhat kiemelt sportág összesen 135 milliárd forintnyi támogatásban részesül. 2013-ról 2014-re 35 ezerről 42 ezerre nőtt a versenyengedéllyel rendelkező sportolók száma, azaz mennyiségi tekintetben is mutatkoznak e sportpolitika eredményei.

A konferencia következő szekciójában neves magyar játékosügynökök – Vörösbaranyi József, Filipovics Vladan, Paunoch Péter, Szörnyi Attila és Keserű László – kerekasztal-beszélgetését Petur András, a Sport1 munkatársa moderálta.

„Jé, Dzsudzsák magyar?”

„Sajnos Magyarországon a játékosügynöknek futballszakmai kérdésekkel is kell foglalkoznia, mivel a szakma nincs olyan szinten, mint Nyugaton. Ahhoz, hogy kiajánljam és el is tudjam adni külföldön a játékost – a terméket –, fel kell hoznom olyan szintre, hogy ez lehetséges legyen. Pedig ez nem az én dolgom lenne, hanem az edzőké. A magyar futballról sajnos semmit sem tudnak külföldön” – mondta Filipovics.

„Olyannyira – tette hozzá Vörösbaranyi –, hogy amikor a holland válogatottal játszottunk, megkérdezték a holland kapitányt, ismer-e magyar labdarúgót. Nem ismer, felelte. És Dzsudzsák, aki akkor éppen az Eindhoven játékosa volt? »Jé, Dzsudzsák magyar?« csodálkozott el Bert van Marwijk.” A játékosügynök hozzátette: „Hogyan várnánk el egy 18 éves futballistától, hogy járja Európát, s eladja magát? Ezért van a játékosok 90 százalékának menedzsere. Nekünk a magánéletükben is kell segítenünk az ingatlanvásárlástól autóvásárlásig. Apja helyett apja vagyunk a játékosnak. Olyan baráti és bizalmi viszonyt kell kialakítanunk, amelyben jól érzik magukat.”

A kamu hírekkel kapcsolatban Filipovics Vladan negatívan nyilatkozott: „Nem örülök az ilyesminek, nekem az az alapelvem, hogy addig ne kerüljön ki semmilyen információ, amíg a játékosom alá nem írta a szerződést.”

„Dzsudzsák Balázsról rengeteg hír megjelenik, aztán nekünk vagy a klubnak cáfolnia kell. Sokszor a célországban kreálják híreket, nem Magyarországon. Csatlakozom Filiphez: nekünk az az érdekünk, hogy csak a szerződéskötés híre kerüljön ki” – tette hozzá Vörösbaranyi.