Kubatov: A szerverszobánk akkora, mint a NASA-é

A Ferencváros felfuttatásáról és a stadion fontosságáról is beszélt a klub elnöke a sportmenedzsment-konferencián.

Kubatov büszkén említette, hogy a stadion 34 vippáholyából már 22-t értékesítettek, további 6 eladása küszöbön áll. Három évre adják el őket, áruk darabonként húszmillió forint fölött kezdődik. „Mindez képtelenség lenne a régi Albert Stadionban” – jegyezte meg az elnök.

Miért igazolt Lamah az Üllői útra?

„Gondolják, hogy Roland Lamah a pénzért igazolt a Premier League-ből a Ferencvárosba? Nem. Ezt a pénzt vagy ennél többet máshol is megadtak volna neki. Csakhogy én elhívtam, hogy nézze meg az épülő Groupama Arénát kívül-belül, és miután ezt megtette, aláírt hozzánk – mondta Kubatov Gábor. – Az egész világban stadionokat építenek. A Real Madrid, a Barcelona és a Milan is most tervezi új stadionját. Egy stadion élettartama átlagban ötven év. A Fradi első pályája 1911-től 1971-ig élt, a második 1974-től 2013-ig. A harmadik még csak néhány hónapos.”

Az FTC elnöke még érintette a négy fő nézői kategória – a saját ultrák, az ellenfél ultrái, az átlagnézők és a vip vendégek – elkülönítésének szükségességét. „Egy alkalommal meghívtam a francia nagykövetet és feleségét a Fradi–Debrecen mérkőzésre. Amikor kiszálltak a kocsijukból, a szomszédban összecsaptak a Fradi és a Loki kemény legényei. A rendőrség könnygázt alkalmazott, amelyből a nagykövet feleségének is jutott. Önök szerint mikor jön ki legközelebb a hölgy magyar bajnoki futballmeccsre?!” – fogalmazott Kubatov. Az elnök szerint az új Groupama Aréna hihetetlenül szélesre tárja a lehetőségek kapuját. „Az elmúlt évben 460 millió forintos bevételünk volt a merchandisingból. Elégedetlen lennék, ha idén ezt az összeget nem tudnánk legalább 800 millióra srófolni.”

2020-ig 135 milliárd forint

Simicskó István sportért felelős államtitkár a kormányzat sportfinanszírozási politikájáról beszélt. Kifejtette: 2020-ig a tizenhat kiemelt sportág összesen 135 milliárd forintnyi támogatásban részesül. 2013-ról 2014-re 35 ezerről 42 ezerre nőtt a versenyengedéllyel rendelkező sportolók száma, azaz mennyiségi tekintetben is mutatkoznak e sportpolitika eredményei.

A konferencia következő szekciójában neves magyar játékosügynökök – Vörösbaranyi József, Filipovics Vladan, Paunoch Péter, Szörnyi Attila és Keserű László – kerekasztal-beszélgetését Petur András, a Sport1 munkatársa moderálta.

„Jé, Dzsudzsák magyar?”

„Sajnos Magyarországon a játékosügynöknek futballszakmai kérdésekkel is kell foglalkoznia, mivel a szakma nincs olyan szinten, mint Nyugaton. Ahhoz, hogy kiajánljam és el is tudjam adni külföldön a játékost – a terméket –, fel kell hoznom olyan szintre, hogy ez lehetséges legyen. Pedig ez nem az én dolgom lenne, hanem az edzőké. A magyar futballról sajnos semmit sem tudnak külföldön” – mondta Filipovics.

„Olyannyira – tette hozzá Vörösbaranyi –, hogy amikor a holland válogatottal játszottunk, megkérdezték a holland kapitányt, ismer-e magyar labdarúgót. Nem ismer, felelte. És Dzsudzsák, aki akkor éppen az Eindhoven játékosa volt? »Jé, Dzsudzsák magyar?« csodálkozott el Bert van Marwijk.” A játékosügynök hozzátette: „Hogyan várnánk el egy 18 éves futballistától, hogy járja Európát, s eladja magát? Ezért van a játékosok 90 százalékának menedzsere. Nekünk a magánéletükben is kell segítenünk az ingatlanvásárlástól autóvásárlásig. Apja helyett apja vagyunk a játékosnak. Olyan baráti és bizalmi viszonyt kell kialakítanunk, amelyben jól érzik magukat.”

A kamu hírekkel kapcsolatban Filipovics Vladan negatívan nyilatkozott: „Nem örülök az ilyesminek, nekem az az alapelvem, hogy addig ne kerüljön ki semmilyen információ, amíg a játékosom alá nem írta a szerződést.”

„Dzsudzsák Balázsról rengeteg hír megjelenik, aztán nekünk vagy a klubnak cáfolnia kell. Sokszor a célországban kreálják híreket, nem Magyarországon. Csatlakozom Filiphez: nekünk az az érdekünk, hogy csak a szerződéskötés híre kerüljön ki” – tette hozzá Vörösbaranyi.