Viszlát, Puskás, éljen a Puskás!

Puskásék rejtett alagútja, Rákosiék légkondis páholya eltűnik az egykori Népstadionból, ahol utoljára indult útjára a labda.

„Nem városi legenda, az Aranycsapat tagjai is beszálltak az építésbe. Papp Lászlóról fotó is készült, ahogy lapátolt. Ezzel nincs baj, propagandahúzásnak sem utolsó, az viszont nagyobb gond volt, hogy a megfelelő építőanyagok mellett a szaktudás is hiányzott olykor” – mondja Szabó Lajos. A hazai pártok 1945-től kiemelt szerepet szántak programjukban a sportnak, a vezetők csak azt felejtették el, hogy nem elég pusztán felhasználni céljaikra a futballt, ahhoz és a sportágat segítő beruházások végrehajtásához érteni is kell.

Az 1998-as atlétikai Európa-bajnokságra „meg kellett fordítani” a lelátókat: az addigi főlelátó átkerült a Hungária körút felőli oldalra, megépültek a VIP-páholyok és a sajtóterasz is. A hatalmas géppuskafészekre hasonlító régi díszpáholy fölött ma is ott vannak a rádióközvetítő fülkék, az újságírók is a közeli széksorokban foglaltak helyet egykor. Persze az is előfordult, hogy annyian voltak kíváncsiak egy meccsre, hogy a toronyépület felőli oldalon is ültek. Ilyen volt az 1954. május 23-án lejátszott Magyarország–Anglia találkozó, mely a 3:6-os meccs visszavágója volt. Anglia revanskísérlete óriási kudarccal végződött: Puskásék 7:1-re mosták le riválisukat.

A Rákosi-vezetésnek épített páholy mögött megvan még a telefonközpont, a pénzváltó és az étkező, sőt a sötétkamra is ép, ahol a fotósok medencébe helyezték a frissen elkészült képeket. Ide, a páholy mögötti részre érkeztek meg a politikai vezetők, a válogatott játékosai és a stáb tagjai autóval – a föld alatt. A díszpáholyig ugyanis egy alagutat terveztek, melyen keresztül a futballsztárok zavartalanul közelíthették meg a stadiont. Akkor ez még szinte misztikusnak számított, főleg annak fényében, hogy a nemzeti csapat tagjai a Szoborparkban melegítettek be a meccsek előtt, ahol egy korlát választotta el őket a rajongóktól. A kiemelt vendégek székeihez vezető folyosón egyébként még ma is ott van a Rákosi-címer.

Érdekesség még, hogy a díszpáholyból a pálya felé két ajtó is nyílt, melyek fölött kis ablakokat vágtak. Bizonyítani senki sem tudja, de egyes vélemények szerint, amikor magas rangú politikai vezető foglalt helyet a páholyban, a két ablakon át kidugott géppuskák meredtek a lelátó és a pálya irányába. A páholy melletti két szektorba egyébként az 1970-es évektől csak OTSH-belépőkkel (Országos Testnevelési és Sport Hivatal, 1973-ban alakult) lehetett bejutni, azt pedig csak az ideológiailag legmegbízhatóbb párttagok kaphatták meg.

A kommunista vezetőknek keleti kényelemben volt részük, ugyanis, bár hihetetlenül hangzik, a pálya felé nyitott díszpáholy légkondicionált volt. Az építmény tetejeként szolgáló betonhéjba az ide vezető folyosó hideg levegőjét fújták be, így a klíma akkor is tökéletes volt, amikor odakint kánikula tombolt. Az 1953. augusztus 20-án tartott megnyitón igazi hőség volt, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság akkori elnökét, Avery Brundage-t viszont nem invitálták be a hűvös VIP-be, ehelyett ott izzadt Rákosiék fölött a lelátón. A korabeli híradó tudósítása szerint a kalapjával próbálta legyezgetni magát, hogy levegőhöz jusson a forróságban. A pesti utca akkor úgy tartotta, itt szúrtuk el az olimpiai pályázatunkat, annak ellenére, hogy Brundage korábban olimpiai rendezésre alkalmasnak nevezte a Népstadiont.

Öltözőből öt darabot is építettek a Népstadionban, ebből kettőhöz fürdőmedence is tartozik – a mindenkori válogatott találkozók hazai és vendég öltözőjéről van szó –, ami az 50-es években csak elvétve fordult elő a világ stadionjaiban.

Bárcsak a Wembley-ben is lennének ilyen modern öltözők – hangzott az egyik angol játékos nyilatkozata a 7:1-es mérkőzés előtt. Technika és felszereltség szempontjából az akkori viszonyokhoz képest a Népstadion egy rendkívül korszerű létesítménynek számított. A telefonközpontból vezérelt eredményjelző például olyan magas minőséget képviselt, hogy nyugatra is szállítottak a típusból, sőt a mexikói és a montreali olimpián is ilyen szériát használtak.

A stadion helyiségei közül a toronyépület picit kilóg: összesen tizenegyszer tervezték újra. Az ok egyszerű: 1948 és 1953 között változott az építészeti stílus, végül a sztálinbarokk győzött. A megbízók a korszak legjobb belső építészeit nyerték meg a munkára. Az akkori elgondolás szerint tizenegy emeletes lett volna a torony, ebből hattyúnyak formában nyújtózott volna az oldalsó lelátó a két maratoni kanyar felé. Utóbb három emeletben egyeztek ki, mondván, majd befejezik, ha megkapjuk az olimpiai rendezés jogát. Statikai okokból ma már egyébként legfeljebb még egy emeletet lehetne ráhúzni.

A Népstadion olyan volt, mint egy kisváros: volt benne pénzváltó, postahivatal az egyik pilon tövében, sőt még rendőrség is. A mára torzóként megmaradt, a kerítésnél sorakozó jegykiadó ablakoknál mindenhol ültek 40-50 évvel ezelőtt, akkor még tízezrek jártak a válogatott meccseire és a kettős rangadókra.

A Népstadion talán legegyedibb része a Szoborpark, ahol a csapatok a meccsek előtt gyakran melegítettek. A megnyitóra a szobrok nem készültek el, két évbe tellett, mire kifaragták őket. Eredetileg díszes felvonulási útvonalnak tervezték, a játékosok ezen keresztül haladva léptek volna az arénába. A tervezők később vízbe akarták helyezni ezt a teret, ezért látható a beton perem a park körül. Erre sem került sor.

A Népstadionhoz gyorsvasúttal lehetett volna eljutni, a pártvezetők legalábbis erről álmodoztak. A szerelvények az akkor még a Keletiig közlekedő gödöllői hévet kötötték volna össze az épülő metróvonallal, de a metróberuházást végül az 50-es években leállították. A gyorsvasútnak ekkor már megépültek a vágányai, sőt a kétkupolás fejépülete is. Ezeket utóbb el kellett bontani.

A sportmúzeum vezetője az új létesítmény múzeumába mindenképp tervez egy külön történeti blokkot a most kibontott elemekkel, egyedi iparművészeti tárgyakkal, bútorokkal tarkítva. A lausanne-i és a flamand sportmúzeum a példa. Az új Puskásban nyugati mintára biztosan tartanak majd stadiontúrákat. Abban egyelőre csak reménykedik Szabó Lajos, hogy a Szoborparkot sikerül átmenteni az új létesítménybe. Titkos vágya pedig az, hogy a magyar válogatott jelenlegi öltözője megmarad, és mondjuk a 7:1-es magyar–angol meccs napját megidézve rendeznék be a látogatók számára eredeti helyén.

Bár a készülő Puskás Ferenc Stadion tervei változtak az utóbbi hónapokban, a jelenlegi álláspont az, hogy robbantással kezdik majd a bontást. A korábbi javaslat az volt, hogy maradjanak meg a pilonok, a köztük lefektetett betonelemeket pedig eltávolítják. Ez sokkal költségesebb lenne, így jöhet a „padlóig bontás”. 2020-ban már Európa-bajnoki találkozót rendeznek az arénában.

A Népstadiont a lóversenypálya helyén 1948-ban kezdték el építeni, és 1953. augusztus 20-án adták át. Helyet kapott benne egy 105x68 méteres labdarúgó pálya, később pedig egy nyolcsávos atlétikai pálya. Hivatalosan 78 ezer ember befogadására volt képes, de egy 1955-ös labdarúgó mérkőzésen 104 ezren zsúfolódtak be, több válogatott találkozón is jóval többen váltottak jegyet, mint szabadott volna. Eredetileg álló és ülőhelyek voltak benne, helyet foglalni lécezett padokon lehetett. A 70-es években fröccsöntött műanyag székek kerültek a stadion alsó karéjába, ezzel csökkent az aréna befogadóképessége. Az 1998-as atlétikai Európa-bajnokságra átépítették a létesítményt: a Hungária körút felőli oldalon sajtóteraszt és VIP-lelátót húztak fel.

A budapesti klubcsapatok és a válogatott futballmeccsein kívül rendeztek itt kosárlabda Eb-t is, 1955-ben ezt Magyarország nyerte a Szovjetunióval szemben. Ugyanebben az évben itt rendezték a Magyarország–Chile tenisz-Davis-kupa meccseket is.

Sportesemények mellett kulturális rendezvényeket is tartottak az arénában. Koncertezett itt a Queen, Tina Turner, a Rolling Stones, Michael Jackson, az Illés és az Omega, de fellépett a Három tenor (Pavarotti, Domingo, Carreras) is. II. János Pál pápa miséjét 1991-ben több tízezren hallgatták a lelátóról.

A stadion neve 2002 óta hivatalosan Puskás Ferenc Stadion.

Az új létesítmény 68 ezer nézőt tud majd befogadni, idén kezdik el építeni, a várható befejezés 2018-ban lesz.