Azonban mint azt már említettük, az eredeti tervvel ellentétben nemcsak a kistelepülések pályázhattak, hanem jóval nagyobbak is. Amikor ennek okára kérdeztünk rá az MNV-nél, annyit feleltek, hogy az összes előzetesen jelentkező önkormányzatot értesítették a pályázat feltételeiről, ennél konkrétabb választ nem kaptunk. Így például pont a kezdeményező Bittner Mátyás települése, Kisdorog maradt hoppon – egyetlen szék sem kerül a Tolna megyei településre. Pedig igény lenne rá.
Mint kiderült, az MNV május végén tette fel a honlapjára – bármiféle hírverés nélkül – a nyertes önkormányzatok listáját. Sok apró település száznál kevesebb ülőhelyet kapott, és akadnak párszázas tételek is, de két település szakított (volna) igazán nagyot. Az 54 ezer lakosú Eger kétezer műanyag széket kaphatna a Puskásból – pedig a településen amúgy is 250 millió forintból újítják fel a Szentmarjay Tibor Városi Stadiont, a munkálatok július elején kezdődtek, ki is döntöttek néhány fenyőfát. Könnyen lehet, hogy éppen emiatt döntött úgy az önkormányzat: a megítélt ülőhelyekre mégsem tart igényt.
Ugyanez a kérdés felmerül a Kisvárda esetében is. Seszták Miklós fejlesztési miniszter szülővárosa – ahol januárban a Magyar Nemzet is riportot készített – a tao-pénzek igazi nyertese: Felcsút után ide ömlik a legtöbb ilyen jellegű forrás. 2013-ban 33 millió, 2014-ben 135 millió, 2015-ben 1,26 milliárd forint folyt be a városba, ahol csaknem másfél milliárdból teljesen új stadion is épül. A közel háromezer férőhelyesre tervezett létesítmény székeire kevés gondot kell fordítani: 1900 ugyanis a Puskásból érkezik majd, több mint kétmillió forint értékben. Amikor azt firtattuk az MNV-nél, hogy miért ítéltek meg székeket stadionépítő vagy -felújító településeknek, a vagyonkezelő ugyanazt válaszolta, mint a másik kérdésünkre: ők minden előzetesen jelentkező településnek megadták a lehetőséget.
