Április elsején gigantikus, fényárban úszó, vörös gombakalapra emlékeztető stadion látványterve jelent meg Kisvárda labdarúgócsapatának a honlapján. A képet hatezren tekintették meg öt óra alatt, ám ekkor már az oldal szerkesztői egy megjegyzést is fűztek a grafikához: mindez csak tréfa, a görög Panathinaikosz arénájáról készült rajzot alakították át. A stadionról megjelent összegek azonban valósak: a másodosztályban vitézkedő csapat valóban közel egymilliárd forintot kapott a költségvetésből arra, hogy a szezon végére felépüljön az új, fedett lelátós pályája.
Ráadásul a Menedzsmentfórum 2015-ös kimutatása szerint a 920 milliós állami apanázson felül még a Magyar Labdarúgó-szövetség adatai szerint további 1,26 milliárd forintnyi tao-támogatás, a tavalyelőtti összeg tízszerese is befolyhat a tizenhatezres kisváros klubjához. (A tao az a társasági adóból levonható összeg, amellyel a cégek a látványsportágakat, a labdarúgást, a kézilabdát, a kosárlabdát, a vízilabdát és a jégkorongot támogathatják – a szerk.) Ráadásul ehhez jött még a tavalyi év utolsó Magyar Közlönyében az újabb jó hír minden Várdadrukkernek: 690 millió forinttal több jut sportlétesítményük fejlesztésére, mivel a kormány számukra kedvezően vizsgálta felül a Nemzeti stadionfejlesztési programot. Ezzel Kisvárda lehet a „kelet Felcsútja”, ugyanis jelenleg egyedül az Orbán Viktor által alapított Puskás Akadémiához érkezik több tao-pénz; az MLSZ idén 1,73 milliárd forint támogatást hagyott jóvá a miniszterelnök csapatának.
A kisvárdai Gólya Presszó csaposa maga is látta az állátványtervet, jót nevetett rajta. Azt viszont már komoly arccal mondja, hogy a csapat megérdemli a támogatást, a nézők pedig a stadiont. – Ötven éve így néz ki ez a város – panaszolja szocreál kocsmája pultjában –, most végre történik valami.
– Mutass nekem még egy NB II-es csapatot, amelyiknél hóban, esőben is stabilan kint van ezer ember! – mondja. Ő is mindig ott van a hazai meccseken, életében háromszor nem tudott megjelenni, egyszer esküvő, kétszer temetés miatt. Azt viszont sajnálja, hogy a jegyár már most is ezer forint; arra számít, idővel még drágább lesz. Meglep minket viszont azzal, hogy óvja kedvenc csapatát az NB I-be való feljutásról. – Azt már nem bírnák – mondja. Melós vendégei nem ilyen közlékenyek: amikor a fociról kérdezzük őket, azzal kezdenék, hogy nem politizálnak, majd korrigálnak oly módon, hogy nem idevalósiak.
Szemben a frissen felújított Felső-Szabolcsi Kórház áll. Egy idős férfitól, aki ide igyekszik, megtudjuk, nagyon modern épület ez, csak hát harmincöt betegre jut egy nővér. Mindjárt jobb kedve lesz viszont, amint a Kisvárda FC-t említjük: rendszeres meccsre járó ő is. Szerinte kell is az az egymilliárd a stadionra, mert ott van mellette a vár, „ami egy szimbólum”. A férfi baloldali érzelműnek mondja magát, már csak azért is, mert „benne van a korban”, de az utóbbi időben a fejlesztések miatt már a Fideszre szokott szavazni. Seszták Miklós és a foci kapcsolatáról annyit mond, nagy rajongó a miniszter, többször végezte már el a kezdőrúgást is (Ennél többet nem akar politizálni, mert az nem érdekli, csak annyira, hogy legyen meg a nyugdíja. A fia vállalkozó, ő már lényegében le is mondott az időskori állami juttatásról.)
Egészen más hangulat és környezet fogad a vár tövében épülő aréna közelében. Szeder- és barackszínű, mediterrán stílusú házak legfeljebb egyévesek lehetnek. Széchenyi-terves milliókról szóló táblák a sarkokon, valamint fűmag és frissen ültetett cserjék mindenütt. A szomszédos kocsma falán természetesen a Kisvárda mezei lógnak. Egy ősz hajú férfi szerint azonban mindez nem Seszták Miklósnak köszönhető.
– A Viktor miatt van, ő szereti nagyon a focit – mondja, és ezzel egy időben meg is szólal a televízióban a kormányfő hangja. Egy társadalmi célú hirdetésben utasítja el a bevándorlási kvótát.
– Ha focira kaptunk támogatást, akkor ezt kell felhasználni, örülünk ennek – jegyzi meg karba font kézzel a csaposnő.
Megkerülünk egy újabb Széchenyi-terves táblát, és egy sáros földúton haladva elérünk egy girbegurba drótkerítéshez, mögötte készül a VIP-parkoló. Szemben pedig vagy féltucat markológép túrja a földet. A frissen átrendezett területen egy férfi tolja biciklijén a tűzifát, tőle tudjuk meg, mi is zajlik a szemünk előtt: mélyítés. – A tavat mélyítik – teszi hozzá.
Sötétedik, mire egy másik északkelet-magyarországi településre, az ugyancsak tizenhatezres lélekszámú Mezőkövesdre érünk. Ez nem akadályozza meg a munkásokat, hogy gipszkartonokat erősítsenek a Mezőkövesd Zsóry Futball Klub stadionjára. Dolgoznak a már elkészült belső helyiségekben, lámpafényben imbolyognak a melósok árnyékai. A klubházzal szembeni dohánybolt előtt egy férfi kávézik, le sem veszi a szemét a csapat kék-sárga címeréről, úgy felel nekünk. Nem szeretné elmondani, szerinte miért kap ilyen sok pénzt a csapat, és azt sem árulja el, hogy bérletesként örül-e a megújuló stadionnak.
A Forrás Büfé vendégei már közlékenyebbek. Szerintük az a 357 millió forint, ami a taóból fakadóan folyt be, „I. Andrásnak” köszönhető. Tállai András államtitkárra, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökére céloznak, aki a másodosztályú csapat első embere is, s aki a közelmúltban a támogatásokon kívül még valami mással is büszkélkedhetett a sajtónak. Megnyerték ugyanis vezetőedzőnek a korábbi szövetségi kapitányt, Pintér Attilát. A tréner mindezt úgy kommentálta, azért fogadta el ezt az ajánlatot az NB I-es megkeresések helyett, mert nem szereti a langyos vizet.
A forró fogadtatás várhatóan garantált lesz majd Pinyő számára, ugyanis úgy tűnt nekünk, hogy a matyó tizenegy teljesítményéről helyben nincsenek nagy véleménnyel. Kérdésünkre válasz helyett a falra mutatnak: nézzük meg, mi volt legutóbb a Siófok ellen! A Zsóry három góllal kikapott, méghozzá otthon. Mesélik, hogy sokan akkor össze is tépték a bérleteiket, pedig azt ingyen kapja minden dolgozó azoknál a cégeknél, amelyek segítik a csapatot. – Szívügye a Bandinak a foci – mondják kórusban. Ezt csak megerősíti mindaz, amit a klubházban láttunk, ott ugyanis a frissen festett falakat Tállai nevével ellátott mezek díszítik.
Megnyugvás. Mind a kisvárdai, mind a mezőkövesdi önkormányzatok támogatják a város sportklubjait. Kisvárdáról sem az önkormányzat, sem a klub nem válaszolt a kérdéseinkre, Mezőkövesdről viszont igen. Idén 62 millió forint támogatásban részesítették Tállai András csapatát. A Zsóry-Futball Club Kft. ügyvezetője, Bocsi Anna lapunk érdeklődésére azt írta: a támogatások azért érkezhetnek ilyen mértékben hozzájuk, mert az elmúlt évek alatt a sikeres pályázatoknak köszönhetően jól gazdálkodtak a taóval, és a vállalkozások megnyugvással érzékelhetik, hogy a pénz a sport fejlesztésére, jó helyre került. 2013-ban egyébként Kisvárda adósságállományának 65 százalékát vállalta át az állam, hatvanat Mezőkövesdéből.
